2018. február 20., kedd
Aladár, Álmos

Egyéb

Nincs vágás, nincs szövődmény, rövidebb a gyógyulási idő

Profimedia, BSIP

A lakosság 30-35 százaléka érintett valamilyen fokú visszértágulatban. Kezdetben csupán külsőleg jelentkeznek a problémák, később azonban lábzsibbadás, lábdagadás, fájdalom is kialakulhat. Egy elhanyagolt visszértágulat miatt nagyobb az esély a trombózisra, lábszárfekélyre. Sokan mégsem foglalkoznak a panaszokkal, mert tartanak a visszérműtéttől. – A hagyományos visszérműtétek során a lágyékhajlatban és a bokánál átvágtuk a fő felületes vénatörzset, a vénába vezetett szondával eltávolítottuk, majd a tágult oldalágakat is kiszedtük. Mindez altatásban vagy gerincközeli érzéstelenítésben történt – magyarázta dr. Szabó Attila PhD, érsebész. Tíz éve azonban radikális változások történtek az érsebészeti műtéti eljárások területén is, amelyek segítségével vágás, metszés nélkül kezelhetők a visszértágulatok. A lézert ma már számos orvosi és esztétikai kezelésre használják, a többi modern visszérműtét azonban egyedi ezen az egészségügyi területen. A modern visszérműtétek két csoportra oszthatók: az egyik a helyi érzéstelenítésben végezhető eljárások csoportja, ezek a lézeres, illetve a rádiófrekvenciás műtétek. A másik csoportba tartoznak az érzéstelenítést nem igénylő, fájdalommentes beavatkozások, a hab-szkleroterápia (a kisebb erek, oldalágak és seprűvénák kezelésére), a mechanokémiai abláció és a ragasztóval történő érelzárás. Mindegyik módszerre igaz, hogy nincsenek műtéti metszések, vágások, így minimális a fertőzések, szövődmények és bevérzések lehetősége. A beteg az operációt követően pár perc múlva saját lábán távozhat. A kompressziós harisnya viselése ugyan néhány napig javasolt, de – az erőteljes fizikai munkát leszámítva – a páciens különösebb panasz nélkül folytathatja a mindennapi tevékenységeket.


Kapcsolódó Cikkek