2018. október 15., hétfő
Teréz

Külföld

Orbán: Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédeni határait

Szerbiának és Magyarországnak együtt kell megvédeni a határait, polgárai biztonságát és kulturális identitását is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a pénteki budapesti magyar-szerb kormányülés után, az Ana Brnabic szerb kormányfő társaságában tett sajtónyilatkozatában.

Orbán Viktor köszönetét fejezte ki Szerbiának, amiért segített feltartóztatni a migrációt Magyarország déli határainál.


Egyúttal megismételte: szükség esetén Magyarországra lehet számítani Szerbia déli határainak megvédésében technikai vagy személyi közreműködés formájában.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a visegrádi államok Szerbia minél gyorsabb európai uniós csatlakozását sürgetik. “A fejlődés tényei nyilvánvalóak és láthatóak Szerbiában”, ezért indokolt, hogy az EU erőforrást, lehetőséget lásson Belgrádban, különösképpen annak fényében, hogy amikor Szerbia magát védi a migrációval szemben, egész Európát is védi – mondta.


Szerbia a Nyugat-Balkán kulcsfontosságú állama, “nincs béke a Balkánon Szerbia nélkül” – jelentette ki a kormányfő.

Magyarországot és Szerbiát úgy jellemezte mint erős nemzeti érzésekkel rendelkező, büszke országok, határozott kulturális öntudattal, a kultúrájuk pedig a kereszténységen alapul, és ezt meg is akarják őrizni.

A kétoldalú kapcsolatokról Orbán Viktor azt mondta, hogy a politikai kérdésekben összhang van. “Két határozottan nemzeti alapon álló országról beszélünk, és mégis milyen jól tudunk együttműködni egymással. Ez sokkal jobb, mint a hamis internacionalizmus, amely inkább eltakarja a problémákat. Mi ezeket inkább azonosítjuk, áthidaljuk, kezeljük és megoldjuk” – fejtette ki.

A miniszterelnök megjegyezte: tavaly – rekordot döntve – körülbelül 30 százalékkal nőtt a két ország közötti kereskedelem volumene. Hozzátette, hogy magyar beruházások – elsősorban szerb-magyar vegyesvállalatok formájában – már Közép- és Dél-Szerbiában is fellelhetők, és az OTP hitelezési tevékenysége szintén túlmutat már a Vajdaságon.

“A szerb-magyar gazdaság erősítése hozzánöveszti Szerbiát az Európai Unióhoz” – fogalmazott.

Beszámolt emellett újabb határátkelőhelyek megnyitásának tervéről, a Budapest-Belgrád közötti vasútvonal építéséről, továbbá arról, hogy mindkét kormány ajánlott fel a másik ország diákjainak ösztöndíjas tanulmányi lehetőségeket.

Arról is szólt, hogy lényegében befejeződött a szabadkai zsinagóga felújítása, és hamarosan átadják a nagy nyilvánosságnak.

A kormányfő támogatásáról biztosította a Magyarországon élő szerbek közösségének kulturális, oktatási jellegű kéréseit, és megköszönte, hogy Szerbia is támogatja a Délvidéken élő magyarok autonómiáját, a nemzeti tanácsokat és az azok mögött meghúzódó kulturális intézményeket. A kormányfő példaértékűnek nevezte “mindazt, ami Szerbiában történik kisebbségügyben”.

Jelezte, a mostani már a negyedik együttes kormányülés volt, és a két ország közelít ahhoz, hogy “barátságból egy stratégiai szövetség jöjjön létre”. Szerinte a két nemzet középtávú érdekeit is össze tudják majd egyeztetni.

Orbán Viktor nyilatkozata végén kitért arra, hogy Románia a következő években mintegy 4 milliárd köbméter gázt termel majd ki évente és juttat ki az országból, az ezzel kapcsolatos tenderen pedig három magyar tulajdonú cég végzett az első három helyen. Így “pillanatokon belül eljutunk oda, hogy aláírjuk azt a megállapodást, amely a következő 15 évre több mint 4 milliárd köbméternyi gáz behozatalát teszi lehetővé Romániából”. A gázösszeköttetés magyar része már készen van, a román pedig most épül – tette hozzá.

Így várhatóan 2021-2022-től “új helyzetben leszünk”, véget ér az orosz gázmonopólium korszaka Magyarországon, mivel az import több mint felét képesek leszünk más – romániai – forrásból fedezni. Ez az egész régiónak új helyzetet jelent majd, Magyarország pedig egy új geostratégiai helyzetben találja magát – mondta.

A szerb kormányfő szerint országa barátként tekint Magyarországra

Szerbia a barátjaként tekint Magyarországra, és szeretné, ha nemcsak a Vajdaságban lenne erős Magyarország jelenléte, hanem Szerbia más részein is – mondta Ana Brnabic szerb miniszterelnök pénteken az Orszgházban.

A magyar-szerb kormányülés után Orbán Viktor magyar kormányfővel közösen tett sajtónyilatkozatában a szerb miniszterelnök kiemelte: a magyar-szerb kapcsolatok történelmi csúcsponton vannak, és a szerb kormány mindent megtesz azért, hogy tovább építse ezt az együttműködést.

Ana Brnabic kijelentette: országa hálás azért a támogatásért, amelyet Magyarország nyújt Szerbia európai integrációjához, így a szakmai segítségért, amelyet a szerb minisztériumok kapnak és azért is, amiért Magyarország határozottan képviseli Szerbia érdekeit Brüsszelben.

Magyarország azon lesz, hogy felgyorsítsa Szerbia uniós csatlakozását

A kormányfő hangsúlyozta, hogy a Balkánt integrálni kell az Európai Unióba, és nagyon távolinak nevezte a bizottság által erre céldátumként kitűzött 2025-öt.

Kiemelte, hogy a balkáni államok csatlakozása át fogja alakítani Európa gazdasági súlypontját, az egyre inkább Nyugat felől Kelet-Közép-Európa felé tolódik. Megjegyezte, hogy a A V4-ek kereskedelme Németországgal már most 55 százalékkal több, mint a német-francia kereskedelem.

Hangsúlyozta, Magyarország olyan ország lehet, ahol az ipar jó eséllyel őrzi meg versenyképességét, amiben meghatározó lesz az energia biztonságos elérhetősége és ára. Magyarország ugyan nem gazdag fosszilis energiaforrásokban, de jól fejlett infrastruktúrája van, jó menedzsmentképességgel rendelkező energiacégei, amelyek közül 2010 után sokat visszavásárolt az állam és van egy jól működő atomerőműve, amelyet bővít – mondta. A kormányfő fontos előrelépésnek nevezte energetikai szempontból a szerb és a magyar áramtőszde egyesülését.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek