2018. augusztus 18., szombat
Ilona

Külföld

Zsidó vezető: nem tanácsos a kipaviselés a német nagyvárosokban

Nem tanácsos a zsidó vallás előírásainak tiszteletét kifejező fejfedő, a kipa viselése a német nagyvárosokban – mondta a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke egy keddi interjúban, amelyben hangsúlyozta, hogy nem helyes a muzulmán vallású bevándorlókra szűkítve vizsgálni az antiszemitizmust.

Josef Schuster a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság Radioeins nevű rádiójában sugárzott interjúban a német fővárosban az előző héten egy szíriai fiatalember kipát viselő férfiak ellen végrehjatott támadásával kapcsolatban felidézte, hogy már 2015 elején figyelmeztetett arra, hogy meg kell fontolni a kipaviselést a német nagyvárosok jelentős arab muzulmán lakossággal rendelkező negyedeiben.


A Prenzlauer Berg nevű – jellemzően jómódú európai, nem muszlim bevándorlók lakta – negyedben történt incidens azt mutatja, hogy a helyzet tovább romlott az utóbbi három évben – mondta.

Arra a kérdésre, hogy mit javasol az Izraelből vagy az Egyesült Államokból berlinbe látogató zsidó turistáknak, azt mondta, hogy elvileg az lenne a megfelelő, ha “dacból, csak azért is” kipát viselnének, mégis jobban tennék, ha inkább baseball sapkát vagy valami mást választanának fejfedőnek.


Arra a kérdésre, hogy az antiszemitizmus megerősödése milyen kapcsolatban van a migrációval az olyan arab országokból, amelyekben a zsidóellenesség “gyakran a kulturális kánon része”, a ZdJ elnöke kiemelte, hogy a migráción ezen formájának “egész biztosan van szerepe, de nem egyedüli szerepe, hiszen a társadalom közepén, a német társadalomban is tapasztalható, hogy ismét szalonképessé válnak zsidóellenes előítéletek”.

Az antiszemitizmus megerősödését “tévedés lenne egyedül a migrációnak tulajdonítani” – tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy számos német városban szerveznek tiltakozó akciókat, amelyeken kipaviseléssel fejezik ki az antiszemitizmus elutasítását, Josef Schuster azt mondta, meglehet, hogy a társadalom nagy része felismerte, hogy “fordulóponthoz érkeztünk”.

Megálljt kell parancsolni az antiszemitizmusnak, mert veszélyezteti a demokráciát. Azonban nem csak a zsidóellenességgel kell szembeszállni, hiszen “az antiszemitizmus együtt jár a rasszizmussal és az idegenellenességgel” – mondta a ZdJ elnöke.

A németországi zsidó közösség nagyjából 100 ezer fős, míg a berlini fal 1989-es ledöntésekor negyedennyien éltek Nyugat-Németországban. Az újraegyesített Németország megnyitotta kapuit a zsidók előtt, akik ki akartak vándorolni a volt Szovjetunió tagköztársaságaiból, ahol a Szovjetunió idején hátrányos megkülönböztetésben volt részük, például nem dolgozhattak bizonyos szakmákban. Így a kilencvenes években voltak időszakok, amikor a Németországba irányuló zsidó bevándorlás nagyobb mértékű volt, mint az Izraelbe irányuló bevándorlás.

Kapcsolódó Cikkek