Lokál » Programok » Koncert » A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Dohnányi Ernő I. szimfóniáját Richter János mutatta be Manchesterben, 1902-ben. A darab az angliai bemutató után nem sokkal elhangzott Bécsben és Budapesten is. A magyarországi koncert jelentőségét növelte, hogy az előadóművész Dohnányi immár nemcsak zongoristaként, hanem karmesterként is letette névjegyét. Bartók Béla őszintén csodálta idősebb pályatársa teljesítményét: „a Dohnányi-szimfónia nagyszerűen hangzik. Ő maga kiválóan dirigálta. Ünnepeltük is nagyban”. A szimfónia „remek, eddig legjobban tetszik nekem Dohnányi művei közül” – írta lelkesen egy levelében. Mindössze tizennégy évvel korábban keletkezett Rimszkij-Korszakov Seherezádéja. A művet a zeneszerző vezényletével 1888-ban mutatták be, és a szentpétervári premier után hamar népszerűvé vált. Az Ezeregyéjszaka meséinek fantáziavilágát merész hangszerelési színekkel festő, négytételes kompozíció a fiatal orosz zeneszerző-generáció – például Stravinsky és Prokofjev – számára fontos tájékozódási pontot jelentett. Stravinsky első nagy nemzetközi sikere, A tűzmadár dallamkészlete, pazarlóan színes hangszerelése sok-sok szálon kapcsolódott Rimszkij-Korszakov stílusához. S hogy a fiatal zeneszerzőben a párizsi publikum az orosz tradíció folytatását látta, abban az is közrejátszhatott, hogy a Seherezádé Franciaországban egy balettelőadás révén vált igazán ismertté. Három héttel A tűzmadár történelmi jelentőségű párizsi bemutatója előtt, Mihail Fokin koreográfiájával az Orosz Balett mutatta be a darab táncváltozatát. (Molnár Szabolcs)