Lokál » Programok » Zene » Árnyak és vágyak | Moderato Cantabile | Catulli Carmina

Árnyak és vágyak | Moderato Cantabile | Catulli Carmina

A tehetetlenség törvényét Isaac Newton fogalmazta meg művében, a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematicaban és Newton első törvényeként ismerjük. A törvény kimondja: minden test nyugalomban marad vagy egyenes vonalú egyenletes mozgást végez mindaddig, míg ezt az állapotot egy másik test vagy mező meg nem változtatja.
Stephen King “minden mindennel kapcsolatban van” elve alapján a fizikából kiragadva ezen törvény alkalmazható az élet és a sors kapcsolatára. Ez a tehetetlenség hat az emberi életre is, a történéseket, legyen az jó vagy rossz, a sorsunk irányítja. Bármennyire is úgy érezzük, hogy mi vagyunk életünk igazi irányítói, ez csak öntelt képzelgés. Valójában csak árnyékként követjük egy felfoghatatlanul óriás intelligencia terv szerint működő gépezetének akaratát. Mindössze arra kaptunk esélyt, hogy a velünk zajló történéseket felfogjuk, értsük, értelmezzük. Nem mi vetünk árnyékot a világra, hanem mi magunk vagyunk a világra vetett árnyék, ami vágyai delíriumában tehetetlenül követi az események alakulását.

Táncolják:
Bujdosó Anna, Czár Gergely, Csetényi Vencel, Hajszán Kitti, Hegedűs Tamás, Hortobágyi Brigitta, Horváth M. Gergő, Kiss Róbert, Stáry Kata, Szigyártó Szandra, Takács Zsófia, Zsadon Flóra


Zene: Maurice Ravel: F-dúr vonósnégyes
Fény: Stadler Ferenc
Jelmez: Bianca Jeremias Imelda
Közreműködik: Kosztándi Vonósnégyes
Koreográfia: Zachár Lóránd

Moderato Cantabile


“Te vagy a folytatásom,
te vagy én magam, alattam.
Te. Nincs is a világnak
más változata,
mely a szívemen pihen,
nem érint így meg senki.
Csak te. Te vagy a világ legdrágább formája,
veled vagyok otthon,
te vagy az otthonom.
Nélküled távol vagyok,
hogy mitől távol, nem tudom,
de messze-messze.
Kicsit piszkos a világ tőled távol,
igazi énedtől.”
(Mariangela Gualtieri)

A Moderato cantabile a szenvedélyről szól, a hiányról; az érzelmi életet idézi fel, a szerelemről próbál mesélni anélkül, hogy beteljesítené, pusztán kirajzolja az alatta megbúvó térképet.
A színpadon szoba – téren és időn kívül -, mely meghatározott, állandó minták szerint létezik. A figurák ebbe a térbe érkeznek, a “máshol levés” terébe, ahol kitörölhetetlen nyomot hagynak maguk után: különböző ösvényeken indulnak el, melyek barázdanyomain a szabadság terei sejlenek fel, ha mégoly illuzórikus és illékony formában is.

Táncolják:
Hajszán Kitti, Czár Gergely, Hortobágyi Brigitta, Kiss Róbert, Takács Zsófia, Zsadon Flóra, Stáry Kata, Bocsi Petra, Bujdosó Anna, Szigyártó Szandra, Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás, Vincze Lotár

Zene: montázs
Fény: Stadler Ferenc
Díszlet kivitelezés: Scabello
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus: Enrico Morelli

Catulli Carmina

Carl Orff a lírikus költészet egyik legjelentősebb ókori alakjának, Catullusnak verseire építette művét. Catullus szenvedélyes, nem ritkán pajzán verseket írt a férfi-női kapcsolatról, szerelemről, testi vágyakról, lelki hevületről. A Catulli Carmina lendületes, játékos zenei nyelvet használ az olykor sikamlós téma megjelenítésére. A táncjáték pedig vicces, mi több, pikáns, frivol stílusban avat be a két nem közti vonzalom rejtelmeibe. Bohózat a megtermékenyülés rítusáról.

Táncolják:
Hajszán Kitti, Czár Gergely
valamint Hortobágyi Brigitta, Kiss Róbert, Takács Zsófia, Zsadon Flóra, Stáry Kata, Horváth M. Gergő, Csetényi Vencel, Hegedűs Tamás

Zene:   Carl Orff
Fény: Stadler FerencDíszlet koncepció: Juronics Tamás
Díszlet kivitelezés: Scabello
Jelmez: Bianca Imelda Jeremias
Koreográfus asszisztens: Czár Gergely
Koreográfus: Juronics Tamás

Szegedi Kortárs Balett és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója

Müpa − Fesztivál Színház, 1091 Budapest, Komor Marcell u. 1.