Lokál » Programok » Kiállítás » REJT/JEL/KÉPEK – ’56 – A forradalom titkos művészete

REJT/JEL/KÉPEK – ’56 – A forradalom titkos művészete

Szétlőtt_harckocsi_a_Móricz_Zsigmond_körtéren

A Magyar Nemzeti Múzeum időszaki kiállítása az ’56-os forradalom 60. évfordulója alkalmából.

Eltitkolt alkotások, eddig be nem mutatott műveket láthatunk a Magyar Nemzeti Múzeum Rejt/Jel/Képek ’56 – A forradalom titkos művészete című új időszaki kiállításán, ahol több olyan művész nevével is találkozhatunk, akikről nem is sejtettük, hogy megihlette őket a forradalom. A különleges és sokszor meglepő válogatásnak köszönhetően a József nádor termekben látható kiállítás jelentős mérföldkő lesz az 1956-ra vonatkozó képzőművészeti alkotások megismertetésében.

A Nemzeti Múzeum néhány esztendeje az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó csodálatos, több száz darabos (főként grafikai) gyűjteménnyel gazdagodott. Mai tudásunk szerint az 1956-hoz kapcsolódó művészeti anyag összességében eléri a másfél ezres számot. Ennek a hatalmas anyagnak a Nemzeti Múzeumban őrzött részéből, illetve a más közgyűjteményekben, valamint magángyűjtőknél fellelhető alkotások legjelesebb darabjaiból áll össze a mintegy háromszáz műtárgyból álló kiállításunk, amellyel tisztelegni szeretne Intézményünk a forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt a sorsfordító események 60. évfordulója alkalmából.

A forradalom művészete az eufória napjaiban ugyan újra megélhette az évtizedes diktatúra után kérészéletű szabadságát, ám a bukást követő időszakban, a megtorlás éveiben, majd egészen a rendszerváltásig az ?56-ban készült rajzok, festmények létét alkotóik titokban tartották, azokat elrejtették, ám különös, megsemmisíteni többségében nem akarták azokat. Így volt arra példa, hogy pl. Borsos Miklós esetében a forradalom idején készült tucatnyi ceruzavázlata csupán halála után, véletlenül került elő. Szántó Piroska képei is rejtve maradtak a ?80-as évekig, kevesen tudták, hogy a kommunista érzelmű művésznőt is elragadta a forradalmi lelkesedés.

Az egyik legszebb és legértékesebb bemutatásra váró kollekció (magángyűjtő kölcsönözte a múzeum számára) Amberg József anyaga, amely egészen elképesztő minőségben dokumentálja a súlyos harcok sújtotta Józsefváros utcáit, épületeit. Amberg nagyszerű ceruzarajzokat készített a helyszíneken, október végétől egészen december elejéig dolgozott, majd a grafikák után otthonában készített élethű akvarelleket. Munkáinak nem csupán művészeti, de történeti értéke is jelentős.

Borsos, Szántó és Amberg mellett több művész, többek között Marosán Gyula, Nagy Éva, Kusztos Endre, valamint Ambrus Győző is sorozatot készített a forradalmi eseményekről, a tüntetések napjáról egészen a menekülés, az ausztriai menekülttáborok mindennapjaiig.

A későbbi években, de még a Kádár-korszakban készült, a forradalomhoz kapcsolódó képzőművészeti alkotások többsége is rejtve maradt, alkotóik nem publikálták, vagy ha publikussá is tették azokat, a címadásban legfeljebb utalást tettek művük valódi jelentéstartamára. Sok esetben azonban maga a kapcsolat is csupán jelekben, kétértelmű utalásokban jelentkezett. Ezért is gondoltuk úgy, hogy a kiállítást eme gondolati egység köré próbáljuk felfűzni.

A külföldön, Argentínában alkotó világhírű grafikus, Szalay Lajos annak ellenére készített megrázó erejű sorozatot a forradalom idején, illetve közvetlenül annak bukása után, hogy jómaga csupán a hírekből értesülhetett az események alakulásáról. Tőle 11 nagyszerű grafikát tudunk kiállítani, amely alkotások három közgyűjteményből érkeztek hozzánk.

Megpróbáltunk megszerezni még három jelentős külföldi, 1956-hoz kapcsolódó alkotást: egy Chagall és két Kokoschka litográfiát. A Chagall-kép eredetiben kerül bemutatásra. Kokoschka két remekművét azonban sajnálatos módon csupán másolatban láthatja a nagyközönség.