Lokál » Programok » Mozi » Sliver (1993)

Sliver (1993)

Magyarok olykor találkoznak Hollywoodban. Joe Eszterhas forgatókönyvírót már a nyolcvanas években felkapta a hírnév (F.I.S.T., Flashdance, Kicsorbult tőr), de legzajosabb sikerét talán mégis az Elemi ösztön hozta meg. Kiderült, hogy különös érzéke van az erotikus thrillerhez, ahhoz a műfajhoz, amelyben erotika és halál kézen fogva jár, hiszen a Sliver és a Jade is hasonló ösvényeken közlekedik.
A Slivert Philip Noyce ausztrál filmrendező jegyzi, aki 1989-ben „tört be” Amerikába ördögi lélektani precizitással felépített filmjével (Halálos nyugalom). És itt jön a képbe Zsigmond Vilmos. Ahhoz ugyanis, hogy az erotikus thriller működjön, olyan operatőrre van szükség, aki tévedhetetlen mesterségbeli tudásában, mivel ennek a műfajnak sajátos képnyelve van. A néző ilyenkor voyeur – kettős értelemben. Először is kukkolója az intimitásnak, másodszor pedig olyan szemlélő, aki gyakorta többet tud és sejt, mint a történet szereplői. De ki ne ismerné azt az érzést, amikor a moziban összeszorul a gyomrunk, mert világossá válik számunkra, hogy valamelyik figurát – rajtunk kívül – más is figyeli. Valaki, aki nálunk sokkal veszedelmesebb. Ez a furcsa, megfeszített kettős megfigyelői póz kulcsfontosságú: kukkolók vagyunk, akik megsejtik a veszélyt, de nem avatkozhatnak be a filmvásznon zajló események menetébe. És előbb-utóbb eljutunk arra a pontra is, amelyen minden bizonytalanná és nagyon-nagyon veszélyessé válik…