Lokál » Programok » Kiállítás » Szeressétek Odor Emíliát! (1968)

Szeressétek Odor Emíliát! (1968)

Látszólag könnyed szecessziós etűd. Lányregény apró horzsolásokkal. Akár így is lehet nézni. De nem érdemes. A rendező, Sándor Pál ugyanis már itt előhozakodik azzal a gondolattal, amely ezt követő filmjeiben következetesen megjelenik. Ez a „kell egy csapat”, az „egyedül nem megy” gondolata. Sándor Pálnál a hatalom nem közvetlenül nyúl bele az emberek életébe. Csupán szabályokat alkot. És megmutatja, hogyan változik a közösség ezek hatására. A hatalom, a szabadság, az autonómia kérdése nem fogalmi szinten jelenik meg. Veszedelmes viszonyok. Azt látjuk, hogy az aprócska vágyakból, a megfelelés és a kitörés vágyából hogyan formálódnak sorsok. A kérdés csupán annyi: elfogadod-e a szabályokat?
A Szeressétek Odor Emíliát! olvasható parabolaként, de jobban tesszük, ha az általános, elvont jelentések keresése helyett együtt haladunk a karakterekkel. Így ugyanis erősebb, hitelesebb a kérdés: vajon nem mi magunk hozzuk-e létre a torzult emberi viszonyokat? És nem az-e a legcifrább, amikor a hatalom boldogan szusszan és hátradől, mi pedig tesszük önként, dalolva, amit szeretne. Zsombolyai János, a film operatőre olyan képnyelvet használ, amely olykor feljogosít bennünket arra, hogy külső szemlélőként legyünk jelen, de megteremti azokat a pillanatokat is, amelyekben többé már nem lehetünk szenvtelen kívülállók. Külön figyelmet érdemel a főszereplő, Szabó Ildikó alakítása. Az akkor még középiskolás színésznő azonos a későbbi felkavaró filmek (Hótreál, Gyerekgyilkosságok, Csajok) rendezőjével.

A sorozat a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) támogatásával valósul meg.