EUR: 307,69 Ft
CHF: 267,48 Ft
2017. október 17., kedd
Hedvig

Belföld

Évente átlagosan tíz állatkínzó kerül börtönbe

Állatkínzás miatt évente 200-250 eljárás indul a bíróságokon, és átlagosan tíz vádlott letöltendő börtönbüntetést is kap az általa elkövetett bűncselekményért – írta hétfői számában a Magyar Idők.

Az Országos Bírói Hivataltól kapott információk alapján 2011-től tavalyig összesen 48-an kerültek rács mögé állatkínzás miatt. 2011-ben, 2012-ben és 2014-ben is 11 embernek kellett börtönbe mennie, míg 2013-ban kilenc, a tavalyi első fél évben pedig hat embert ítéltek letöltendő börtönbüntetése.

A cikkben kiemelték, hogy az állatvédelmi törvényben a kutyák láncon tartásának szabályozása is megjelent, és az új rendelkezés már most is érezteti hatását. Információik szerint eddig több vidéki település lakói is jelezték a helyi gyepmesternek, hogy saját maguk adják le kutyájukat. A gyepmesterek szerint a nagyobb városokban a rendelkezés miatt könnyen megtöbbszöröződhet a kóbor kutyák száma.

A lap több tanyavilágban élővel is beszélt, akik azt mondták, lehetetlen betartani az új rendelkezést, hiszen a tanyák körül nem egy esetben kerítés sincs, így az évek óta láncon tartott állat azonnal “világgá szaladna” és biztosan rátámadna mindenkire, akivel találkozik, mert ezeket a kutyákat nem hobbiból, hanem házőrzőként tartják.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora a Magyar Időknek azt mondta “kommunikációs hézag” van a jogszabály bevezetésében, és a szabályozást talán sokan félreértik majd. A szakértő szerint a jogszabálynak nem az a közvetlen, azonnali célja, hogy minden, jelen állapotában szabad tartásra alkalmatlan kutya is végleg lekerüljön a láncról. Az viszont igen, hogy ezután egy kutya se legyen tartósan megkötve.

Kapcsolódó Cikkek

  • Tovább marakodik a baloldal

    Tovább marakodik a baloldal

    Nagyon elegük van már az embereknek a baloldali hisztiből. Lassan már gyomorgörcsöt okozó szitokszóvá válik az összefogás kifejezés. A legnagyobb közösségi oldalon most például óriási a felháborodás, mert az ellenzéki pártok sorra lemondták, hogy egy színpadra álljanak a közös október 23-ai rendezvényen.

  • Magyarországot nem érinti az uniós cukorkvóta eltörlése

    Magyarországot nem érinti az uniós cukorkvóta eltörlése

    Jelentősen megváltoztak a cukorrépa-termesztés és a cukorgyártás feltételei szeptember 30., az uniós cukorkvóta megszűnése után. Szakértők szerint a magyar termelés és feldolgozás mennyiségét az intézkedés érdemben nem érinti, de a cukor árát az EU-ban mérsékelheti, közelíti a világpiaci árhoz.