EUR: 308,70 Ft
CHF: 267,81 Ft
2017. szeptember 20., szerda
Friderika

Külföld

230 éve született a Grimm mesék atyja

Kétszázharminc éve, 1786. február 24-én született Wilhelm Grimm német író, nyelvész, mesegyűjtő, Jacob Grimm öccse.

A fiatalabbik Grimm fivér 1786. február 24-én született Hanauban, bátyja, Jacob egy évvel volt idősebb nála. A két testvér neve nem véletlenül fonódott össze a köztudatban, hiszen életük párhuzamosan futott. Mindketten Marburgban tanultak jogot, Kasselben és Göttingenben lettek könyvtárosok, majd egyetemi tanárok. Nemcsak gyerekként és diákkorukban éltek egy fedél alatt, hanem azt követően is, hogy Wilhelm harminckilenc éves korában, 1825-ben megházasodott, és négy gyermeket nemzett. 1837-ben – miután öt professzortársukkal együtt szót emeltek a hannoveri uralkodó politikai nézetei ellen – elvesztették katedrájukat, és kiutasították őket a fejedelemségből. Frigyes Vilmos porosz király meghívására Berlinben telepedtek le, és ott éltek halálukig. Wilhelm 1859. december 16-án, Jacob 1863. szeptember 20-án halt meg.

A fivérek egész életükben a német nyelv szókincsét a kezdetektől Goethe haláláig tárgyaló értelmező szótáron dolgoztak, de csak az első négy kötettel készültek el, a Deutsches Wörterbuch utolsó, 32. kötete 1961-ben látott napvilágot. Mindketten részt vettek a régi német irodalom kutatásában, ők fedezték fel az ófelnémet Hildebrand-ének egyetlen fennmaradt példányát, és elsőként fordították le németre az Edda-dalokat. Wilhelm szövegeket, költeményeket is kiadott, mesegyűjteményük végleges nyelvi, művészi megformálása inkább az ő érdeme.

Nevüket az 1812 és 1815 között két kötetben kiadott Gyermek- és házi mesék című mesegyűjtemény – a Grimm-mesék – tette világhírűvé. Az országot járva jegyezték le a szájhagyomány megőrizte népmeséket, megtartva azok stílusát, kifejezésmódját, sajátos világát, de itt-ott azért módosították a szöveget. A forrásanyaghoz való ragaszkodás miatt a mesék eredeti változata rémületet keltő elemeket is tartalmazott. A Hamupipőkében a gonosz mostohatestvérek szemét galambok csipegetik ki, a Hófehérke gonosz királynéját izzó vascipőben táncoltatják halálra, a Jancsi és Juliska boszorkányát elevenen égetik el egy kemencében, a Holle anyóban pedig forró szurkot öntenek a lusta lány nyakába.

A sok fordítás és a többszöri átdolgozás során a történetek sokat finomodtak, a kecskegidákról szóló mese “gyermekbarát” rajzfilmes adaptációjában például a farkas vegetáriánus lesz. Holott a lélekbúvárok szerint megvan az értelme annak, hogy a gyerekek a meséket hallgatva gonosz mostohákkal, boszorkákkal, sárkányokkal és egyéb baljós teremtményekkel nézzenek farkasszemet.

A 160 nyelvre lefordított mesegyűjtemény a legolvasottabb német irodalmi alkotások egyike, méltán vívta ki magának a helyet a világirodalom történetében. A Grimm-mesék magyarul 1861-ben jelent meg először, azóta mintegy 250 kiadást ért meg.

Jacob és Wilhelm Grimm emléke elválaszthatatlan egymástól. Hanau, a fivérek szülővárosa a főtéren állított szobrot világhírű fiainak, a közeli Kasselban található a háromemeletes Grimm Múzeum, a berlini Humboldt Egyetem központi könyvtárát 2009-ben tiszteletükre nevezték el Jacob-und-Wilhelm-Grimm-Zentrumnak. A testvérek a berlini temetőben is egymás mellett nyugszanak.

Kapcsolódó Cikkek