EUR: 309,50 Ft
CHF: 267,35 Ft
2017. szeptember 24., vasárnap
Gellért, Mercédesz

Külföld

Bezár Guantánamo – a fogolytábor története

Barack Obama amerikai elnök ismertette a guantánamói börtöntábor bezárására vonatkozó tervét, amelynek értelmében az Egyesült Államokban, a legszigorúbb biztonsági fokozatú büntetés-végrehajtási intézményekben őrzik tovább a legveszélyesebbnek ítélt rabokat, illetve külföldre vitetik a szállításra alkalmasnak ítélteket. A hadműveleti területen kívül elfogott, terrorizmussal gyanúsított személyek esetében pedig előnyben részesítik a szövetségi polgári bíróságokat a katonai törvényszékekkel szemben.

A guantánamói amerikai haditengerészeti támaszpont Kuba délkeleti részébe beékelődve, Guantánamo tartományban fekszik. Az amerikai tengerészgyalogság még a spanyol-amerikai háború alatt, 1898-ban szállt partra a Guantánamói-öbölben. A 117 négyzetkilométeres területre az Egyesült Államok 1903-ban kapott örökös bérleti jogot.

Guantánamó, 2011. február 24. Őrtorony és szögesdrót a guantánamói fogolytábor közepes biztonsági fokozatú VI. táborában. A 2011. február 15-én készült kép illusztráció az MTI-Press szerkesztőség Guantánamo: most és mindörökké - Obama betarthatatlan ígérete című írásához. MTI Fotó: Pogár Demeter

MTI Fotó: Pogár Demeter

A 2001. szeptember 11-i Amerika-ellenes terrortámadások után a támaszpontot a terrorizmus elleni harcban elfogott gyanúsítottak fogva tartásának helyszínéül választották ki. November 13-án George W. Bush elnök elrendelte, hogy az elfogott külföldi terroristák fölött különleges katonai bizottságok ítélkezzenek.

A guantánamói börtönt 2002. január 11-én nyitották meg mintegy húsz, Afganisztánból érkezett fogollyal. Az ide került rabokat a vonatkozó nemzetközi jogszabályok figyelmen kívül hagyásával, vádemelés nélkül őrizték, a gyanú szerint bántalmazták. 2003 májusára a fogvatartottak létszáma 680 főre emelkedett. 2003 októberében a Vöröskereszt állásfoglalást adott ki a táborban őrzött raboknál tapasztalható pszichológiai állapotromlásról, illetve a fogva tartott 26 európai uniós állampolgár jogainak védelmében az Európai Parlament is tiltakozott.

2004 júniusában az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság úgy határozott, hogy a terrorizmus gyanújával a bázison őrzött külföldiek amerikai polgári bíróságon megtámadhatják fogva tartásuk törvényességét. A testület ezzel elvetette a kormány érvelését, hogy a guantánamói foglyokra nem terjed ki az amerikai polgári bíróságok joghatósága. A Pentagon a határozat kapcsán kifejtette, hogy szabadon fogja bocsátani a támaszpontról azokat a külföldi foglyokat, akik nem jelentenek biztonsági kockázatot, és így nem lesz szükségük arra, hogy amerikai bíróságon keressenek jogorvoslatot.

2006 februárjában az ENSZ jelentésben sürgette a tábor bezárását, mivel a foglyokkal való bánásmód sérti a testi és lelki egészséghez való jogot és esetenként kimeríti a kínzás fogalmát. A jelentés elégtelennek találta a foglyokat “ellenséges harcosnak” nyilvánító eljárást, s elutasította azt az amerikai jogi feltevést, hogy a “terrorizmus elleni háború” mentesíti az Egyesült Államokat a kínzást tiltó, a polgári és politikai jogokat oltalmazó nemzetközi egyezmények előírásai alól. A Fehér Ház a jelentést visszautasította.

Guantánamo, 2009. január 21. 2007. október 10-i kép, amelyen amerikai zászló látható szögesdrótkerítés mögött a kubai Guantánamói-öbölben lévő amerikai haditengerészeti támaszponton létesített fogolytáborban. A 2009. január 20-án hivatalába beiktatott amerikai elnök, Barack Obama a környezetéből származó információ szerint a hivatalba lépése utáni első héten rendeletet ad ki a guantánamói börtöntábor bezárásáról. (MTI/AP/Brennan Linsley)

MTI/AP/Brennan Linsley

2006. június 29-én a szövetségi legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette a terrorizmus gyanújával a támaszponton őrzött külföldi foglyok fölött ítélkező, a Bush-kormányzat által felállított különleges katonai bizottságokat, megállapítva, hogy az ilyen perek megrendezését nem engedélyezi sem az amerikai jog, sem a harmadik genfi egyezmény. Szeptember 6-án George W. Bush elismerte, hogy léteznek a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos külföldi börtönei, amelyekben terrorizmussal gyanúsított személyeket vallatnak. Az amerikai elnök azt is bejelentette, hogy az al-Kaida iszlám terrorszervezet 14 kulcsfiguráját a guantánamói táborba szállították át.

2009. január 14-én az amerikai kormány a szaúd-arábiai Mohammed al-Kahtáni ügyében először ismerte el, hogy a rab vallatásakor túlléptek a megengedett vallatási módszerek határán, a vallatás jogilag kimerítette a kínzás fogalmát.

2009. január 22-én a két nappal korábban beiktatott amerikai elnök, Barack Obama – választási ígéretéhez híven – aláírta a guantánamói börtön egy éven belüli bezárását előíró rendeletét, de a fogvatartottak elhelyezése kapcsán felmerült problémák miatt novemberben bejelentette a határidő tarthatatlanságát. A tábor létszámának csökkentése azonban folyamatosan zajlott, amerikai börtönökbe, illetve – kétoldalú megállapodások alapján – több országba is szállítottak guantánamói foglyokat. 2009 decemberében Magyarország is befogadott egy rabot.

2011. január 7-én Obama elnök aláírta a védelmi minisztérium költségvetését, jelezve, hogy eltökélt szándéka a guantánamói börtöntábor bezárása, annak ellenére, hogy ezt a törvényhozás által a büdzsébe illesztett rendelkezések gyakorlatilag megakadályozzák.

2011. március 7-én Obama – visszavonva első, szimbolikus intézkedését – elrendelte, hogy továbbra is a guantánamói támaszpont börtöneiben tartsák azokat a foglyokat, akik ellen nem emeltek vádat, akiket nem ítéltek el, vagy akiket nem jelöltek ki arra, hogy más országokba szállítsák őket. Obama engedélyezte a terrorista tevékenységgel vádolt személyekkel szembeni további katonai bírósági eljárásokat is. November 9-én az Obama-kormány először emelt vádat egy guantánamói fogollyal szemben. A szaúdi állampolgárt a Cole amerikai romboló ellen az ádeni kikötőben 2000-ben elkövetett robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsították.

Washington, 2016. február 23. Barack Obama amerikai elnök ismerteti a kubai Guantánamói-öbölben lévő amerikai haditengerészeti támaszponton létesített fogolytábor bezárására vonatkozó tervét a washingtoni Fehér Házban 2016. február 23-án. (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)

Washington, 2016. február 23.
Barack Obama amerikai elnök ismerteti a kubai Guantánamói-öbölben lévő amerikai haditengerészeti támaszponton létesített fogolytábor bezárására vonatkozó tervét a washingtoni Fehér Házban 2016. február 23-án. (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)

2015. július 22-én a Fehér Ház közölte, hogy az Egyesült Államok az utolsó simításokat végzi a guantánamói fogolytábor biztonságos bezárásának tervein. Obama elnök, akinek a tábor bezárására irányuló törekvéseit a Kongresszus korábban rendre elgáncsolta, 2016. január 13-án, elnöksége utolsó évértékelő beszédében a fogolytábor bezárását az idei év feladatának nevezte. A táborban jelenleg már kevesebb mint száz fogoly van.

Kapcsolódó Cikkek