EUR: 308,70 Ft
CHF: 267,81 Ft
2017. szeptember 20., szerda
Friderika

Egyéb XV.kerület

A pestújhelyi Szabó család pikolófiúja volt Kádár János

A Szabó-család valamikor a '30-as években. A székben a nagymama, Szabó Gyuláné Kecskés Julianna, mögötte balra Juci, mellette  ifjabb Gyula. A szék mögül egy korán elhunyt unoka kukucskál (Konczérné Széles Margit magángyűjteményéből)

A Szabó-család valamikor a ’30-as években. A székben a nagymama, Szabó Gyuláné Kecskés Julianna, mögötte balra Juci, mellette ifjabb Gyula. A szék mögül egy korán elhunyt unoka kukucskál (Konczérné Széles Margit magángyűjteményéből)

Kerületünk mesélő kedvű bloggere, Palotabarát legújabb bejegyzésében a pestújhelyi Szabó család történetét eleveníti fel. A família tagjainak három vendéglője volt a településen. A család egyik ága személyes ismeretségben volt Kádár Jánossal, a másik pedig Horthy Miklóssal. Igazi XX. századi kelet-európai történet – írja Palotabarát.

Idősebb Szabó Gyula és Kecskés Julianna első fia, Lajos, majd lányaik, Júlia (Juci) és Margit (Manci) is még a VII. kerületben születtek, ifjabb Gyula pedig már Pestújhelyen látta meg a napvilágot. Id. Szabó Gyula vendéglőt nyitott az Apolló utcában valamikor Pestújhely önállósodása, vagyis 1910 előtt, Lajos fia az 1920-as évek végén szintén vendéglátásra adta a fejét. Manci lányuk kávéházat üzemeltetett.

Kádár János anyja, Czermanik Borbála jó ismerőse volt Kecskés Juliannának, id. Szabó Gyula feleségének. Kádár hatévesen sokat volt Pestújhelyen, Szabóék vendéglőjében hétvégente és nyaranta pikolófiúként dolgozott. Felszolgált, takarított, felállította az ott játszók kuglibábuit, olyan feladatokat bíztak rá, amit az általános iskolás  fiú el tudott látni. Később, amikor nagyobb lett, a mai Sztáray Mihály téren működő piacon is segített az árusoknak. Különösen bensőséges kapcsolat alakult ki id. Szabó Gyula és a fiatal Kádár (akkor még Csermanek) között. A vendéglős évekig egyfajta pótapja, a fiatalabbik Szabó Gyula pedig játszótársa volt Kádárnak. Kádár János később is szívesen emlékezett rájuk és apróbb szívességeket tett a családnak

Szabóék rákospalotai házában 1968-ban. Bal szélen ifj. Szabó Gyula, mellette Szabó Manci lánya, Baba, Kádár János mellett jobbra Szabó Manci,mellette hozzánk Tamáska Mária, Kádár felesége (Konczérné Széles Margit magángyűjteményéből)

Szabóék rákospalotai házában 1968-ban. Bal szélen ifj. Szabó Gyula, mellette Szabó Manci lánya, Baba, Kádár János mellett jobbra Szabó Manci, mellette Tamáska Mária, Kádár felesége (Konczérné Széles Margit magángyűjteményéből)

Szabó Júlia – vagyis Juci – második férje, Bartheldy Tibor magas rangú, németellenes, angolbarát külügyminisztériumi tisztviselő, miniszteri kabinetfőnök volt. Horthy kinevezte genfi főkonzulnak, ám az 1944-es német megszállást követő politikai változások után Bartheldy nem ismerte el a Sztójay-kormányt, pozícióját nem fogadta el, de Genfben maradt. A második világháború után Horthy és családja Portugáliába emigrált, ahol egyfajta alternatív diplomáciai hálózat alakult ki Horthy vezetésével. Bartheldy lett a portugál „nagykövet”, de nem a népköztársaságot képviselte, hanem a volt kormányzót. Később számos emigráns magyar rendezvényt szerveztek Bartheldyék Horthyékkal, a volt kormányzó halálakor pedig Bartheldy volt az egyik, aki virrasztott a koporsó mellett. Bartheldyné Szabó Júliát is a Horthy körül kialakult magyar emigráns közösség aktív tagjaként tarthatjuk számon.

Az Apolló utcai Szabó-vendéglőt, ahol Kádár pikolófiúskodott, az idősebb Szabó 1927-ben bekövetkezett halála után felesége vette át és működtette néhány évig, majd idősebb korában átadta fiának, Lajosnak. 1933-ban eladták, a többi vendéglő az államosítás bekövetkeztéig, vélhetően 1952-ig működött. Manci a sarki kávéházát – fülest kapva az államosításról – 1949-ben önként felajánlotta a Magyar–Szovjet Baráti Társaságnak, a berendezést elszállították, leltárjegyzéke a Rákospalotai Múzeumban található.

(A történetet részletesen a bpxv.blog.hu oldalon olvashatják.)

Kapcsolódó Cikkek