EUR: 323,24 Ft
CHF: 286,24 Ft
2018. szeptember 21., péntek
Máté, Mirella

Egyéb

Rohan az idő! Már huszonöt éves az első weboldal

Huszonöt éve, 1991. augusztus 6-án tették nyilvánossá Svájcban a világ első weboldalát, ezzel életre kelt a World Wide Web, amely megváltoztatta a világot.

Az internet két évvel később vált tömegesen elérhetővé. Mai formáját Tim Berners-Lee brit fizikusnak köszönheti, aki akkoriban az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnek (CERN) dolgozott Genfben. Szerette volna az ottani információs káoszt megoldani, ezért 1989 márciusában egy úgynevezett hipertexten alapuló projektjavaslatot mutatott be munkaadójának, amely a kutatók közötti világszintű adatcserét egyszerűsítette le.


Ötletét támogatta kollégája, Robert Cailliau is, munkája eredményeképpen 1990 karácsonyán Berners-Lee elkészítette a világ első webszerverét, az info.cern.ch-t. Az akkor 36 éves kutató 1991. augusztus 6-án pedig nyilvánossá tette a világ első weboldalát.

“Technológiai mérföldkő volt” – mondta Werner Zorn informatikus, a német internet alapító atyjaként számon tartott szakértő, aki az első német e-mail-üzenetet fogadta 1984-ben a Karlsruhei Egyetemen.


A szakértő szerint az alapötlet az Apple hipertext-programjának és a hálózati technológiának az összekötése volt, hiszen maga az inernetes hálózati infrastruktúra akkoriban már néhány éve létezett. Az e-maillel újabb szolgáltatást hoztak létre, amely “életre keltette” az internetet.

A következő fontos lépést a CERN 1993-ban tette, amikor nyilvánosan használhatóvá tette a netet és teljes mértékben lemondott a licenszdíjakról és a szabadalmakról. Ezzel a kutatók jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy a web elérje mai formáját. “Természetesen a szabad elérés volt a siker kulcsa” – fogalmazott Zorn.

A világháló népszerűségét jelentősen növelte, hogy 1993-ban Marc Andreessen, az Illinoisi Egyetem hallgatója megalkotta az első böngészőt, a Mosaicot, amely vezető online platformmá vált, míg a Microsoft-alapító Bill Gates Explorere elleni versenyben alul nem maradt.

Az internet gyorsan fejlődött az évek során. 1995-ben indult három későbbi online óriás: a Yahoo, az Ebay és az Amazon. 1998-ban követte őket a Google, hat évvel később pedig a Harvard diákja, Mark Zuckerberg létrehozta a Facebookot.

Steve Jobs 2007-ben mutatta be az első iPhone-t, egy évvel később pedig megjelent a piacon az első Google-szoftveres, vagyis androidos okostelefon.

Európában az internet a mindennapok része. A Bitkom szerint a 16 és 74 év közötti európaiak 76 százaléka legalább hetente egyszer online, ugyanakkor világszerte továbbra is emberek milliói élnek internet nélkül.

Berners-Lee, az internet atyja 1994-ben Bostonba költözött, ahol a Massachusettsi Műszaki Egyetemen (MIT) megalapította a World Wide Web Konzorciumot (W3C). 2004-ben II. Erzsébet angol királynő lovaggá ütötte, 2012-ben pedig a londoni olimpiai játékok nyitóünnepségén tisztelegtek a munkája előtt.

Kapcsolódó Cikkek

  • Meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója

    Meghalt Kulcsár Győző, a nemzet sportolója

    Szerda este hetvenhét éves korában elhunyt Kulcsár Győző négyszeres olimpiai bajnok párbajtőröző. Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa, valamint többszörös országos bajnok.

  • Egy elfelejtett hadjárat története

    Egy elfelejtett hadjárat története

    1968. augusztus 20-áról 21-ére virradó éjszaka a Varsói szerződés négy tagállama – Szovjetunió, Lengyelország, Bulgária és Magyarország – megszállta a szintén szövetséges Csehszlovákia területét.

  • Fesztivál fesztivál hátán

    Fesztivál fesztivál hátán

    Javában dübörög a Jameson CineFest nemzetközi filmfesztivál, de a muzsika kedvelői sem unatkoznak ebben az időszakban. Múlt hétvégén zajlott az Utcazenei Fesztivál, ahol élő zenés programokkal várták az érdeklődőket, és ahol többek között a Vahúr csodát lát együttes szórakoztatta a közönséget.

  • Gondolatmegállóban várhatunk a buszra

    Gondolatmegállóban várhatunk a buszra

    Gondolatmegállót avattak a Horváth-kertben, az Alagút utca–Attila utca sarkánál. A Budavári Önkormányzat által megvalósított megálló falain kerületi írók, költők, művészek Krisztinavárosról írt idézetei olvashatók, amelyeket diákok küldtek be egy ebből a célból kiírt pályázatra.