EUR: 328,07 Ft
CHF: 297,49 Ft
2019. október 23., szerda
Gyöngyi

Egyéb Szolnok

Miért kell átállítani az órákat?

A nyári időszámítást kezdetben azért javasolták, mert energiát akartak megtakarítani az ébren töltött napfényes órák növelésével.

Úgy gondolták, ha a társadalom működését hozzáigazítják a nap járásához, annak számos előnye lehet: rengeteg energiát lehet vele megtakarítani, kisebb lesz a környezetszennyezés, csökken a közúti balesetek száma és a bűnözés, növekszik a turizmusból származó bevétel és a több fény hatására még az emberek hangulata is jobb lesz.


Az óraátállítást kezdetben azért alkalmazták, hogy spóroljanak a háborús energiaforrásokkal Forrás: MTI / Ujvári Sándor

Az óraátállítást kezdetben azért alkalmazták, hogy spóroljanak a háborús energiaforrásokkal
Forrás: MTI / Ujvári Sándor

Az óraátállítás ötletét először Benjamin Franklin vetette fel 1784-ben. „Javaslat a világítás költségének csökkentésére” című művében kifejtette, hogyan lehetne a gyertyákkal spórolni, ha nyáron korábban kelnének fel az emberek. Akkoriban azonban ez az ötlet még nem valósulhatott meg. Később többen is próbálkoztak hasonló javaslatokkal; az első komolyabb kísérlet William Willett nevéhez fűződik. Ő 1905-ben azzal az ötlettel állt elő, hogy az órákat 20 perces lépésekben állítsák előre a nyári időszakban, majd szeptemberben vissza. Ez megragadta Robert Pearce figyelmét, aki 1908-ban erre vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett elő az angliai alsóházban. A törvényt hosszas tárgyalások után végül nem fogadták el.

A nyári időszámítás bevezetésére az I. világháború alatt került sor. Elsőként Németország jött rá, hogy az órák előreállításával kevesebb mesterséges világítást kell használni. A módszert gyorsan átvette Nagy-Britannia, az USA és még sok, a háborúban részt vevő ország, de a harcok végeztével vissza is állt mindenki a normál időszámításra. A II. világháborúban azonban megint felmerült a nyári időszámítás használatának ötlete, hiszen spórolni akartak az erőforrásokkal. Néhány ország az órákat folyamatosan 1 órával előrébb állította, Nagy-Britannia pedig dupla nyári időszámítást használt, nyáron 2 órával előre, télen 1 órával visszaállították az órákat.


Magyarországon 1954-től 1957-ig alkalmazták először, majd 1980-ban vezették be újra, villamosenergia-megtakarítási céllal. A MAVIR 2012-es közleményében olvasható, hogy évente 120 gigawattórával kevesebb áramot használunk az óraállításoknak köszönhetően, ami körülbelül 30-40 ezer háztartás éves fogyasztását teszi ki.

A nyári időszámítás használata a Föld országaiban Forrás: wikipédia

A nyári időszámítás használata a föld országaiban
Forrás: wikipédia

Sokan azonban ellenzik az óraállítást, számos hátránya miatt: az átállítás időszakában több a közúti baleset, rövid távon rontja a közérzetet és a szezonális depresszióban szenvedőknek is kedvezőtlen, hogy reggelente megint sötét van. Mivel az ember biológiai óráját nem lehet azonnal átállítani, felborul az alvási ciklus, ami figyelmetlenséggel, fejfájással, rossz közérzettel járhat.

Sokat spórolunk az átállítással

Körülbelül ötmilliárd forintot lehet spórolni az óraátállítással, ami akár Szolnok egész éves áramfogyasztását is fedezné.

Kapcsolódó Cikkek

  • Lázár János: Jól haladnak a tram-train munkálatai

    Lázár János: Jól haladnak a tram-train munkálatai

    Jelen pillanatban nincs akadálya annak, hogy 2021 őszén járjon a Tram-Train – ismertette Lázár János. A projektért és a dél-alföldi közlekedés fejlesztéséért felelős kormánybiztos hozzátette, Hódmezővásárhelyen a jövő év tavaszára befejeződik a kivitelezés.