EUR: 329,45 Ft
CHF: 300,72 Ft
2019. december 16., hétfő
Etelka, Aletta

Belföld

775 éve született Árpád-házi Szent Margit

Árpád-házi Szent Margit Domonkos-rendi apáca, IV. Béla király lánya hétszázhetvenöt éve, 1242. január 27-én született.

A második honalapítónak nevezett IV. Béla király és Laszkarisz Mária bizánci hercegnő lánya a tatárjárás idején született a dalmáciai Klissza várában, ahová a királyi pár a muhi csatavesztés után menekült. Szülei végső kétségbeesésükben Isten segítségét kérték, s neki ajánlották születendő gyermeküket. A mongolok nem sokkal később máig ismeretlen okból váratlanul hazaindultak, hátrahagyva a már meghódított országot. A királyi pár megtartotta ígéretét: Margitot hároméves korában átadták a veszprémi Domonkos-rendi nővéreknek, onnantól kezdve a kolostorban nevelkedett. A mélyen vallásos Margitot a legendák szerint jámborság, a Szent Szűz bensőséges szeretete, Jézus Krisztus iránti teljes odaadás és vezeklő szellem jellemezte.


Béla új kolostort építtetett leánya részére a Nyulak szigetén (a mai Margitszigeten), itt került sor 1254-ben Margit fogadalomtételére. A fennmaradt oklevelek szerint tisztában volt azzal, mit jelent, ha életét Istennek szenteli, s ezután már soha nem hagyta el a zárdát. Fogadalmának visszavonására két alkalommal is lehetősége nyílt volna, mindkétszer házassági ajánlatról volt szó. Szülei előbb a lengyel, majd a cseh királyhoz akarták hozzáadni, természetesen politikai okokból. Béla elmondta lányának: minden bizonnyal ki lehetne eszközölni a felmentést Rómától, Margit azonban hajthatatlan maradt. A lengyel uralkodót látni sem óhajtotta, Ottokár cseh királlyal azonban – apja kifejezett óhajára – hajlandó volt találkozni. A látogatás rosszul végződött, mert Ottokárt az egyszerű rendi öltözék ellenére is elbűvölte a lány szépsége, aminek hangot is adott. Margit erre indulatosan kijelentette, hogy inkább levágatja az orrát, mintsem még egyszer ilyesminek tegye ki magát, apjával pedig közölte: ő egyszer s mindenkorra Krisztus jegyese.

Égi hitvesének akart megfelelni, és betartotta a rend kemény önsanyargatással járó szigorú szabályait. A legalantasabb munkát is szívesen végezte, ruházatára nem adott, napjait munkával, éjszakáit imádsággal töltötte. Nővértársait leszoktatta arról, hogy királyleányként bánjanak vele. Vezekelt az apja és testvére, a későbbi V. István közti viszály megszűnéséért is, nem hiába: azok ketten éppen a Nyulak szigetén kötöttek békét. Életének alapszabályai a következők voltak: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. A legenda szerint birtokában volt a jövendőmondás adományának is, amivel olykor apjának is segítségére volt. Saját halálának óráját is megjósolta: huszonnyolc éves korában, 1270. január 18-án halt meg a Nyulak szigetén, arcán boldog derűvel, annak biztos tudatában, hogy odaát mennybéli jegyese vár rá. Az eredetileg a kolostor templomában található sírját az 1838. évi árvíz után találták meg, az ásatások hosszabb-rövidebb megszakításokkal azóta is folynak. Vezeklőövét és ereklyéjét az esztergomi Főszékesegyházi Kincstár őrzi.


A nép már halála után nem sokkal szentként tisztelte, kanonizálása azonban elhúzódott. A boldoggá avatási eljárás 1271-ben indult meg, és öt év alatt hetvennél is több csodát igazoltak, de a folyamat nem fejeződött be. Az eljárás 1640-ben és 1770-ben újraindult, végül VI. Pius pápa engedélyezte Margit szentként való tiszteletét, de szentté csak XII. Pius pápa avatta 1943-ban. Életét és csodatételeit az 1271-et követő években írott legendája beszéli el, melynek magyar nyelvű fordítása Ráskay Lea Domonkos-rendi apáca másolatában maradt ránk egy 1510-ben keletkezett kódexben. Margit számos szépirodalmi műben is feltűnik, a legismertebb Gárdonyi Géza Isten rabjai című regénye, de kezében liliomot és könyvet tartó alakja a festőket is megihlette (a legrangosabb talán Simone Martini táblaképe, Szent Ferenc-bazilika, Assisi, 14. század).

A nevét viselő szigeten, a kolostor romjainál emléknapján, január 18-án ünnepi szentmisét mutatnak be. Nevét viseli a budai Margit körutat és a pesti Szent István körutat összekötő Duna-híd, a Lehel téri és egy pestszentlőrinci templom, Sopronban 2015-ben új templomot szenteltek tiszteletére. Emlékét őrzik az Árpád-házi Szent Margitról nevezett Szent Domonkos Rendi Nővérek, a Magyar Árpád-házi Szent Margit Szeretetszolgálat, valamint több leány cserkészcsapat. Óbudán az 1897-ben alapított kórházat, Kőszegen és Budán gimnáziumot neveztek el róla, ez utóbbi kertjében életnagyságú mészkő szobra áll.

Kapcsolódó Cikkek