EUR: 329,49 Ft
CHF: 301,18 Ft
2019. december 12., csütörtök
Gabriella

Egyéb Békéscsaba

Békéscsabaiak is voltak az elhurcoltak között

1945. január 10-én egy hosszú szerelvény indult el a gyulai vasútállomásról, összesen 53 vagonnal, Ukrajna, a Szovjetunió felé. A vonaton 1500-1600 német volt, akiket málenkij robotra, kis munkára szállítottak. Ezek az emberek nagyrészt ártatlanok voltak, sokan még csak nem is németek. Három évet töltöttek kényszermunkával szovjetunióbeli bányákban, sokan nem is térhettek többé haza – kezdi a történetet dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója.

A folyamat a II. világháború után kezdődött, a Szovjetunió közel 20 millió embert veszített el, hiányoztak a munkás kezek az ország újjáépítéséhez. A hadifoglyokkal és a polgári lakosság elhurcolt részével ezt a veszteséget szerették volna pótolni. A kényszermunka másik oka a nyílt bosszú volt, Sztálin meg is fogalmazta, hogy Magyarországon, amely csatlakozott Németországhoz a háborúban, nem csupán a politikai elitet kell megbüntetni, de a magyar népnek is éreznie kell a következményeket. Ezért összeszedték a német lakosság munkaképes korú fiataljait, hogy elvigyék málenkij robotra.


Több országban felmérték a német lakosság létszámát, hányan vannak 16 és 50 éves kor között. A megállapított határok ellenére a lakosságból annyi személyt hurcoltak el, amennyi elő volt írva, a kor kevésbé számított. A lakosság összeírása elég változatos formákban történt, volt, ahol a cukorjegyek kiosztásával indokolták, volt, ahol csak bekerítették a települést, majd összeírták és összegyűjtötték a németeket.

SZÖRNYŰ KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT UTAZTAK


Az elhurcoltak egy nagyobb élelmiszercsomaggal, két pár cipővel és néhány ruhával érkeztek meg a gyűjtőpontokhoz, ahonnan aztán elszállították őket. Marhavagonokkal történt a szállítás, egy-egy vagonba sokszor akár 30-40 embert is összezsúfoltak. Szörnyű körülmények között utaztak tehát több héten keresztül ezek az emberek, a januári hideg ellenére a fűtést például csak egy olajoshordó jelentette a vagon közepén, mellékhelyiségként egy lyuk szolgált a vagon padlóján. Ételt hozhattak magukkal, de vizet alig kaptak. Ami még nehezítette az utazást, az az volt, hogy nem tudták, merre tartanak vagy mi lesz a feladatuk.

SOKAN BELEHALTAK A BÁNYAMUNKÁBA

Az elhurcoltak szén- és ércbányákba kerültek, ahol az egészségük nagyon leromlott, sokan ezért nem térhettek már haza. A kintiekről csak az időnként, leginkább már a leromlott egészségi állapot miatt hazakerülőktől kaptak híreket a családtagok. Az első nagyobb csoport 1947-ben térhetett haza Békés megyébe, a többiek 1948-ban. Debrecenben regisztrálták őket, majd azzal a fenyegetéssel engedték haza őket, hogy a történtekről senkinek nem szólhatnak egy szót sem. Ez nem is nagyon változott a rendszerváltásig.

Kapcsolódó Cikkek

  • Pár óra alatt elfogytak a jótékony sütik

    Pár óra alatt elfogytak a jótékony sütik

    A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat idén már harmadik alkalommal rendezte meg a Karácsonyi Jótékonysági Vásárt, amit olyannyira nagy érdeklődés fogadott, hogy fél délelőtt alatt elkapkodták a süteményeket.

  • Az úrhatnám polgár Pécsett

    December 6-án mutatták be  Moliere Az úrhatnám polgár című vígjátékát a Pécsi Nemzeti Színházban, Rudolf Péter rendezésében.

  • Vadvilág a Kárpát utcában

    Vadvilág a Kárpát utcában

    Igazán látványos kiállítás nyílt a RaM Művelődési Központban. Vadvilág Magyar Természetfotósok Egyesületének tárlatán a Magyarországon élő állatokat, virágokat, a természet apró csodáit, magyarországi vad tájakat tár a néző felé.