2019. december 14., szombat
Szilárda

Extra

Philip Glass 80 éves

Ma nyolcvan éves Philip Glass, a kortárs zene egyik legnagyobb hatású alakja, a minimalista-repetitív zene “atyja”.

Apja litván zsidó bevándorló volt, aki rádiószerelőként dolgozott, és lemezboltot üzemeltetett. A kevésbé kelendő lemezeket hazavitte, fia így ismerkedett meg Bartók és Sosztakovics muzsikájával, zenét hatévesen kezdett tanulni. Tizenöt évesen már a chicagói egyetem matematika-filozófia szakos hallgatója volt, megélhetését pincérként és reptéri rakodóként biztosította. Kevés szabadidejében zenével foglalkozott, főként az osztrák Anton Webern atonális művei ragadták meg. Diplomájának megszerzése után a híres Juilliard zeneiskolában tanult zongorát és komponálást.


A fiatal zeneszerzők egyik legjelentősebb díjának elnyerése után, 1964 és 1966 között Párizsban Nadia Boulanger tanítványa lett, és az általa legnagyobbaknak tartott Bach, Mozart és Beethoven technikáját elemezte. Glass utólag azt mondta, hogy Franciaországban töltött évei során nem annyira a Pierre Boulez fémjelezte modern zene, hanem a színházi élet és a filmes új hullám, elsősorban Godard és Truffaut gyakorolt rá mély benyomást. Megismerkedett Ravi Shankar szitárművésszel is, akinek zenéje annyira lenyűgözte, hogy Indiába utazott. A dalai lámával is találkozott, a buddhizmus hatása alá került, azóta is a tibeti függetlenség támogatója. Rövid időt Észak-Afrikában is eltöltött, az egzotikus helyeken a népzene bűvkörébe került, ősi zenei motívumok után kutatott. Amerikába visszatérve keleti technikákat kezdett alkalmazni, zenéjéből száműzte a harmónia, a tempó és a dallam hagyományos elemeit, ezeket monoton, ismételgető stílus váltotta fel.

Az 1970-es évek elején létrehozta a Philip Glass Ensemble-t, és egyik társalapítója volt a Mabou Mines Theater Company nevű csoportnak. Elektronikusan erősített billentyűs és fafúvós hangszereken előadott minimalista zenéjével egyre nagyobb ismertségre és elismertségre tett szert. 1976-ban mutatták be a kortárs zene történetében mérföldkőnek számító, a klasszikus harmóniákhoz visszatérő Einstein on the Beach című operáját. Ez a “Portré-trilógia” első darabja, a három művet Glass a történelmet megváltoztató embereknek szentelte. A sorban a második a Satyagraha, amely Mahátma Gandhi életének korai szakaszát dolgozza fel, a szanszkrit nyelvű szöveg a hindu Bhagavadgítából származik. A harmadikat Ekhnaton egyiptomi fáraónak szentelte, ezt óegyiptomi, héber és akkád nyelven adják elő. Operát írt Amerika felfedezésének 500. évfordulójára, megzenésítette Kafka és Poe műveit, opera megírására ihlette Galilei, Kepler és John Coetzee Nobel-díjas dél-afrikai író egyik regénye. The Passion of Ramakrishna című zenekari művével Srí Rámakrisna indiai szellemi vezetőnek állított emléket, és ő jegyzi az első, Walt Disneyről szóló operát is (A tökéletes amerikai).


Dolgozott a színház számára is, de igazi ismertségét filmzenéinek köszönheti. A film elején felhangzó egyszerű dallam az egész alkotáson végigvonul, apró ritmusbéli és/vagy hangszerelési változtatásokkal tér újra és újra vissza, muzsikáját ezért nevezik repetitívnek.

1983-ban Godfrey Reggio Kizökkent világ (Koyaanisqatsi) című filmjéhez írt kísérőzenét, az így született alkotás, amelyben egy szó sem hangzik el, pusztán a kép és a zene eszközével mutatja be a természet és a fejlett társadalmi lét közötti mély ellentétet. A “qatsi-trilógia” második része 1988-ban Powaqqatsi (Változó világ), a harmadik 2002-ben Nagoyqatsi (Erőszakos világ) címmel készült el. 1997-ben Martin Scorsese Kundun című filmjének kísérőzenéjéért Oscar-díjra jelölték, később Az órák, majd az Egy botrány részletei című filmdrámáért is nominálták. Az órákért megkapta a brit BAFTA-díjat, a Truman Show-ért a Golden Globe-ot. Ő komponálta Woody Allen Kasszandra álma című filmjének muzsikáját is, valamint az ő zenéjét használta fel Andrej Zvjagincev orosz rendező díjnyertes Jelena és a Leviatán című alkotásában.

A posztmodernnek is nevezett komponista többször járt Magyarországon. Az 1990-es években két alkalommal is fellépett, 2008-ban a Leonard Cohen versei és képei által ihletett A vágyakozás könyve (Book of Longing) című különleges művét láthatta és hallhatta a magyar közönség, 2014-ben a nevét viselő együttessel a Jean Cocteau 1941-ben készült filmje által ihletett A Szépség és a Szörnyeteg című filmoperáját adta elő nagy sikerrel.

Több versenyművet, vonósnégyest, egyéb kamarazenei művet és tíz befejezett szimfóniát jegyez. Zenét komponált a 2004-es athéni olimpia megnyitójára és a genfi nagy hadronütköztető avatására, meghívták a londoni olimpiához kapcsolódó művészeti fesztiválra, 2013-ban a Peter Handke osztrák író műve alapján komponált operájával nyílt meg a linzi operaház, Európa legmodernebb ilyen jellegű zenei intézménye.

Dolgozott a popkultúra költőjének nevezett Allen Ginsberggel és a közelmúltban elhunyt brit rocklegenda David Bowie-val is, hatása kimutatható Mike Oldfield, a Talking Heads, a Tangerine Dream vagy a Coldplay zenéjében. Számos kitüntetése mellett megkapta a japán Praemium Imperiale díjat, a Glenn Gould-díjat, tavaly az Egyesült Államok legmagasabb művészeti kitüntetését, a National Medal of Arts elismerést vehette át. Memoárja Words Without Music címmel 2015-ben jelent meg. Egyik kedvenc zeneszerzőjének Schubertet nevezte, akivel ugyanazon a napon született. Mint mondja, számára a pihenés ugyanaz, mint a munka: leülni a zongorához, és játszani a hangszeren.

Ő lesz a Carnegie Hall következő évadának rezidens zeneszerzője (az elismeréssel a koncertközpont minden évadában egy nagy hatású kortárs zeneszerző életműve előtt tiszteleg). 2018. február 16-án a Philip Glass Ensemble a szerző Music with Changing Parts című darabját adja elő.

Kapcsolódó Cikkek

  • Szujó Zoltán: Nálunk 600 kilométer alatt nincs karácsony

    Szujó Zoltán: Nálunk 600 kilométer alatt nincs karácsony

    A karácsonyi készülődés az év egyik legszebb időszaka, még annak ellenére is, hogy rengeteg stresszel és fáradsággal jár. Beszerezni az ajándékokat, megfőzni a finomságokat, és feldíszíteni a fát bizony nem kevés munka, a NőComment!

  • 2020-ban is lesz nyugdíjemelés

    2020-ban is lesz nyugdíjemelés

    Jövőre emelkednek a nyugdíjak. Az emelés több mint 2,5 millió nyugdíjast, illetve nyugdíjszerű ellátásra jogosultat érint. Emellett a kormány 2020-ban is számol nyugdíjprémium kifizetésével.