EUR: 312,87 Ft
CHF: 275,91 Ft
2019. március 20., szerda
Klaudia,

Sport

Árulók vagy profik?

A szurkolók sok esetben elvárják a labdarúgóktól, hogy olyan hűségesek legyenek a klubokhoz, mint ők maguk, de ha netán mégis a távozás mellett döntenek, legalább ne a riválisokhoz szerződjenek.

Ez ugyanis a rajongók szemében megbocsáthatatlan bűnnek számít. Összegyűjtöttük, hogy kik azok a futballisták, akik fittyet hánytak a klubok közötti ellentétekre. Árulók vagy profik? Ez az örök kérdés az alábbi sztárok esetében.


Carlos Tévez (Manchester United, Manchester City)

Az argentin támadó 2007-ben igazolt Manchester vörös oldalára, ahol két évet töltött és 63 mérkőzésen 19 gólig jutott. 2009-ben viszont a szurkolók legnagyobb felháborodására a Cityhez szerződött. A csapat mezében 113-szor lépett pályára és 59 gólt szerzett.


Carlos TÉVEZ /Fotó: MTI/EPA/ROBIN PARKER

Emre Belözoglu (Galatasaray, Fenerbahce)

Kevés olyan indulatokkal túlfűtött rivalizálás van a világon, mint a Galatasaray–Fenerbahce ellentét. Belözoglu mindkét oldalon nézhette a szurkolók összecsapásait, hiszen karrierjét 1996-ban a Galatában kezdte. Megjárta az Intert és a Newcastle Unitedban is játszott, de 2008-ban hazatért Törökországba, az ősi ellenség Fenerhez. A szurkolók „anti-Emre” kampányba kezdtek, amelyek csak erősödtek, miután a középpályás azt nyilatkozta, hogy mindig is Fenerbahce-szurkoló volt. Állításait korábbi galatás csapattársai is megerősítették.


Zlatan Ibrahimovic (Internazionale, AC Milan)

A klubhűség szó mellett a szótárban nem Zlatan Ibrahimovic neve szerepel, hiszen a svéd klasszis előszeretettel váltogatja klubjait. Ibra 2006 és 2009 között az Intert erősítette, 88 meccsen 57 gólt lőtt, majd egyéves barcelonai kitérővel, 2010-ben először kölcsönbe, majd végleg az AC Milanhoz szerződött.

Zlatan IBRAHIMOVIC /Fotó: MTI/EPA/Daniel dal Zennaro

Johan Cruyff (Ajax, Feyenoord)

A holland legenda kétszer is játszott az Ajaxban, először 1964 és 1973, majd 1981 és 1983 között. Az 1980-as évek elején, bár már kiöregedőben volt, az 1983–1984-es szezont a nagy rivális Feyenoordnál töltötte. Az már más kérdés, hogy egy év múlva ismét visszatért az Ajaxhoz, immár edzőként.


Luís Figo (Barcelona, Real Madrid)

A portugál szélső öt évet töltött Barcelonában, majd 2000-ben a Real Madridhoz szerződött. Mikor visszatért a Camp Nouba, a közönség „Judás” és „Áruló” molinókkal  fogadta. Ahányszor a labdához ért, a stadion valósággal felrobbant, többen petárdákat és cigarettacsikkeket dobtak a játékos felé, és akadt olyan szurkoló is, aki whiskys üveggel próbálta fejbe vágni a portugált, sőt még egy disznófejet is behajítottak miatta a pályára.


Cesc Fábregas (Arsenal, Chelsea)

A spanyol játékos nyolc évet töltött az Ágyusoknál. 2011-ben viszont visszatért nevelő egyesületéhez a Barcelonához, majd 2014-ben bejelentette, hogy a Chelsea-ben folytatja a labdarúgást. Égtek is a mezek rendesen, mivel az Arsenal-szurkolók még emlékeztek, hogy a középpályás többször is kijelentette, inkább a halált választaná, mint a Stamford Bridge-et.


Ronaldo (Barcelona, Real Madrid; Internationale, Milan)

Az „igazi” Ronaldo talán az egyetlen futballista, akit annak ellenére mindenki szeret, hogy játszott a spanyol és olasz élvonal két nagy riválisánál. A brazil csodacsatár a 1996/1997-es szezont Barcelonában töltötte. Innen öt évre az Interhez igazolt, ahonnan 2002-ben a Real Madrid csapatához ment. A spanyol fővárost 2007-ben hagyta el az AC Milan kedvéért, ahol csupán egy évet töltött sérülés miatt.

Kapcsolódó Cikkek