EUR: 330,73 Ft
CHF: 301,75 Ft
2019. december 05., csütörtök
Vilma

Belföld Székesfehérvár

Fehérváron ülésezett az országos diákparlament

Február első hétvégéjén Székesfehérváron ült össze az országos diákparlament. A február 3-án kezdődött háromnapos tanácskozáson Cser-Palkovics András polgármester, Navracsics Tibor, az Európai Unió oktatásért felelős biztosa, Sipos Imre, az Emmi államtitkára és Jásper András, a Diákközéletért Alapítvány elnöke köszöntötte a diákokat. A fiatalok ajánlásokat fogadtak el. A megszavazott javaslatokat az oktatásirányításnak figyelembe kell vennie, amennyiben sor kerül a köznevelési törvény módosítására.

A fiatalok tárgyaltak a diákönkormányzatok működéséről, az iskolai közösségi szolgálatról és a pályaválasztásról, köznevelési, felsőoktatási, digitális és szakképzési fórumon, s húsz különböző szekció munkájában vettek részt Fotó: K. Mátyás Bertalan

A nemzeti köznevelésről szóló törvény kimondja: „Az oktatásért felelős miniszter háromévenként összehívja a diákparlamentet. A diákparlament a diákok közneveléssel kapcsolatos országos tájékoztató fóruma, amely az előterjesztésében áttekinti a tanulói jogok érvényesülését, és ajánlást fogadhat el, amelyben megfogalmazza véleményét, javaslatát.”


A megnyitón Cser-Palkovics András polgármester örömét fejezte ki, hogy már második alkalommal láthatják vendégül a diákokat a városban.

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a demokrácia nem az uralmon lévőkről, hanem azokról szól, akik belakják. Kiemelte: nemcsak a hazai, de az európai oktatási rendszer egésze is alapvető problémákkal küzd, olyan korszakváltás határán állunk, amikor az oktatási rendszer alapintézményei és az oktatási rendszerrel kapcsolatos eddigi elképzelések kérdőjeleződnek meg. – Az Európai Unió egyes országaiban az ifjúsági munkanélküliség a legsúlyosabb versenyképességi probléma, vannak például olyan dél-európai országok, ahol szinte minden fiatal munkanélküli – emelte ki. – Az Európai Bizottság az Európai Unió tagállamaival együtt olyan oktatáspolitika kialakításán dolgozik, amely a társadalmi készségekre, a rugalmas kompetenciákra helyezi a hangsúlyt. Ezek közül kiemelte a vállalkozói készségeket, a közösségben való cselekvést és az önálló életre való alkalmassághoz szükséges készségeket, amelyeket – sok esetben a családok válsága miatt – ma az iskolában kellene megtanítani. – Feladat van bőven, hiszen ma Európában minden ötödik ember küzd az írás-olvasás elsajátításával, minden negyedik európainak pedig komoly gondot okoz egy-egy számtani művelet elvégzése. Miközben a tanárok és a diákok háromnegyede úgy gondolja, hogy a korszerű digitális és számítástechnikai eszközök hatékonyabbá teszik az oktatást, az európai osztálytermeknek mindössze 25 százaléka rendelkezik korszerű digitális felszereltséggel – hívta fel a figyelmet.


Navracsics Tibor(balról a harmadik) úgy fogalmazott: a demokrácia nem az uralmon lévőkről, hanem azokról szól, akik belakják Fotó: K. Mátyás Bertalan

Azt is meg kell fejteni – vetette fel –, hogy a fiatalok radikalizmusában milyen szerepe van az oktatási rendszernek, ugyanis sok nyugati országban az elméletileg beilleszkedett fiatalok, a második-harmadik generációs bevándorlók, nem pedig külföldről érkezett személyek követtek el terrortámadásokat.

A pénteki nyitónapot követően szombaton szekcióülésekkel folytatódott az országos diákparlament. A fiatalok tárgyaltak a diákönkormányzatok működéséről, az iskolai közösségi szolgálatról és a pályaválasztásról köznevelési, felsőoktatási, digitális és szakképzési fórumon, s húsz különböző szekció munkájában vettek részt.

Kapcsolódó Cikkek