2019. december 07., szombat
Ambrus

Belföld Békéscsaba

Háromszáz évre emlékezünk

Egy korábbi közgyűlés során döntött a város vezetése a Békéscsaba 300 Várostörténeti Emléktestület felállításáról, amelynek alakuló ülését már meg is tartották.

A testület elnökének Szarvas Péter polgármestert választották, míg az alelnöki feladatokat Kiss Tibor alpolgármester látja el. Ez a testület felel az emlékév programjainak összeállításáért, ügyel a hitelességre és a méltó lebonyolításra. Szarvas Péter az ülésen kifejtette, hogy a cél mindenképpen egy a városhoz méltó, megemlékező programsorozat megszervezése és lebonyolítása Békéscsaba újratelepítésének 300. évfordulója alkalmából. Bár 2018 lesz az emlékév, a szervezési munkálatokat nem lehet elég korán elkezdeni.


Kiss Tibor és Szarvas Péter az emléktestületi ülésen

 

Az akkor még Csaba néven létező település területe már az Árpád-korban is lakott volt, összesen kilenc falu állt a mostani Békéscsaba helyén, viszonylag távol egymástól. Ezek közül a legjelentősebb talán Gerla volt, ahol monostor is épült az Árpád-kor végén. A lassú fejlődés az 1500-as évek végén megtorpant, a török hódoltság idején, az 1600-as évek végére pedig elnéptelenedett a terület.

A török veszedelem elmúltával Harruckern János volt az, aki megszervezte a város ismételt betelepítését. Ő volt az, aki az akkori Habsburg-császártól érdemei elismeréseképpen megkapta ezt a területet, és 10-20 szlovák családot telepített be a XVIII. század elején. A szakértők ezt 1718-ra teszik.


Fotó: Szabó Judit
A Békéscsaba-Gerla felől is megközelíthető romkastély igazi kincs

Konkrét programokról még nem döntött a testület, de a polgármester elmondása szerint olyan rendezvényeket kívánnak létrehozni, amelyek erősítik a csabai identitástudatot. A városvezető úgy véli, az önkormányzat alkalmas arra, hogy egy ilyen nagy volumenű programsorozatot lebonyolítson, természetesen a társintézményekkel karöltve, hiszen a közelmúltban is voltak olyan évfordulók, amelyekről az összehangolt munkának köszönhetően méltó módon meg tudtak emlékezni. Ilyen volt például az 1956-os forradalom 60. évfordulója.

Vannak már javasolt programelemek a testület előtt, például egy várostörténeti kiállítás, emléktáblák avatása, köztéri alkotások kihelyezése, városismertető kiadványok megjelentetése, fesztiválok szervezése vagy éppen kisfilmek elkészítése.

Azt Kiss Tibor alpolgármester is elismerte, hogy egy emlékév programsorozatát megszervezni nem kis feladat, de a munkatársaival együtt a lehető legszínvonalasabb rendezvényeket igyekeznek majd megvalósítani. A civil szervezeteket, egyházakat, a kisebbségi önkormányzatokat is érdemes bevonni ebbe a munkába, így az ő és természetesen a város nagyobb intézményeinek segítségével egy szerteágazó, sokszínű rendezvénykavalkádot tudnak majd megvalósítani.

Szerző: Bóna Marianna

Kapcsolódó Cikkek