EUR: 331,09 Ft
CHF: 302,29 Ft
2019. december 08., vasárnap
Mária

Életmód

Mi köze a szívnek a szerelemhez?

Miért is jelképezi épp a szív a szerelmet?  Tévedés azt hinni, a szívnek bármi köze van az érzelmeinkhez, hacsak nem fizikai mellékhatásként.  Ki ne ismerné az érzést, amikor a gyomrunk összeszorul, lábunk remegni kezd, tenyerünk izzad, butaságokat beszélünk és szívünk tényleg majd kiugrik a helyéből – igen, ez van, amikor meglátjuk a kedvest.

Azt érezzük, hegyeket mozdíthatunk, bármire képesek vagyunk, kicsattanunk az energiától, valahogy egészen más állapotba kerülünk, ha szerelmesek vagyunk, de mi is történik ilyenkor tulajdonképpen? A szerelem, mint olyan, régről tudott, nem a szívben rejtezik, még ha a szívünkre úgy is tekinthetünk, mint a pici agyunkra, amely nem csak a vért pumpálja szét a testünkben, hanem itt születik meg a szerelem, az álom, ami éltet, a vágy, ami boldoggá tesz. Ugyan a kutatók még 1991-ben 40 ezer olyan sejtet fedeztek fel a szívben, amelyek nagyban hasonlítottak az idegsejtekhez. Ezek a szívsejtek képesek voltak emlékeket megőrizni, és az agytól függetlenül működtek. Mégis: bármennyire kiábrándító is, a mellkasunkban lüktető élénkvörös maroknyi szerv bizony nem több biológiai motornál, a szerelem helye a fejben van.


,,A szív valóban csak a szerelem ártatlan szenvedője. Mert tényleg azt érezzük, hogy majd kiugrik a helyéből, de ez egyszerű fizikai tünete az izgalmi állapotnak, amit ilyenkor történetesen a szeretett személy látványa, hangja, illata okoz. Megemelkedik a szimpatikus tónus, mediátorok szabadulnak fel, a szív valóban szaporábban ver: azt ugyanis, hogy a szív milyen gyorsan ver, és milyen erősen húzódik össze, többek között a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer szabályozza. Amikor a szív gyorsan ver, a szimpatikus rendszer az aktívabb”- mondja prof. dr. Tóth Kálmán, a Magyar  Kardiológusok Társaságának elnöke. Vagyis azt: a szívünk legfeljebb reagál, fizikai tüneteket produkál, de bármennyire kiábrándító is: nem érez. ,,Az idegsejtek döntően az agyban és a gerincvelőben  vannak, ezek nyúlványai eljutnak a szívünkbe is. Tehát az izgalom okozta idegrendszeri reakciók így kerülnek ide, ennek következtében ver hevesebben a szív és tartja ebben a felfokozott állapotban a  szervezetet” – folytatja a kardiológus, aki ugyan igyekszik megnyugtatni mindenkit, de azt azért  hangsúlyozza: bizony a beteg szívnek nem biztos, hogy jót tesz a túlzott izgalom.

Az emberiség számos gondolkodója, tudósa, költője törte már a fejét a szerelem mikéntjén és hogyanján. Sajnos  egy része máig is rejtély, érzelmek, érzések, de a tudósok szerint mindent vissza lehet vezetni egyszerű kémiára.


Akkor mi is zajlik ilyenkor a testünkben?

A dopamin felelős az agyban a kellemes érzések kiváltásáért – szerepet játszik például a drogfelhasználóknál is. Amikor szerelembe esünk, dopamin szabadul fel, energikusnak és felajzottnak érzi magát az ember. A dopamin-rendszer működésbe lép, csak arra a személyre fókuszálunk. Ez okozza a nagyon célirányos viselkedést, amelyet valamennyien jól ismerhetünk: amikor semmi sem számít, csak az új partner. A dopamin jelen lehet a szerelem korai szakaszában, de hosszútávon is a szervezetben. A másik jelentős kémiai anyag az oxytocin, amely nyugtató hatással van a szerelmesekre, és az intimitás kialakításában is nagy szerepe  van: az érintés, az ölelés, a csók „elindítója”. Az oxytocin szintje emelkedik meg az újdonsült anyukáknál, hozzájárulva a tejtermelődéshez és ahhoz, hogy törődjenek gyermekükkel. Tehát ha csak arra vágyunk, hogy otthon összebújjunk esténként a párunkkal, az oxytocint kell okolnunk.  Bár a tesztoszteront főként a „macsó hormonként” emlegetik, ez segít mindkét nemnek „tűzbe  jönni”. A szex felturbózza a tesztoszteron szintet. A férfiaknak persze magasabb a tesztoszteron  szintjük, és a nyálban is jelen van. A szerelem még egy lehetséges „összetevője” a noradrenalin,  melyet még mindig tanulmányoznak. Ez a stressz hormon növeli a pulzusszámot, emiatt érezzük  magunkat forrónak és idegesnek, amikor a nekünk tetsző személy megjelenik. Ez felelős a „pillangók-  érzésért” a gyomorban, de az izzadt tenyérért, a szájszárazságért és azért is, hogy hirtelen nem  jutnak eszünkbe a szavak. Kutatók szerint a szerelem szorosan összefügg az agyban található  természetes stimulánsok mennyiségével. Ha valaki szerelmes lesz, az agyban található dopamin és  norefedrin szint megemelkedik. A stimulánsok jelenlétével és magas értékével magyarázható, hogy a  szerelmes ember étvágytalan, gyakran aludni is nehezen tud. A kemikáliák ereje olykor igen  elképesztő dolgokra veheti rá az embert, de ezt mindenki tudja, aki volt már szerelmes. A vizsgálatok  során kiderült, hogy a friss romantikus szerelmes a kábítószerfüggők tüneteit is produkálja. A  szerelmes ember izgatott, esetenként provokatív, és ha a nagy ő nincs a közelben bánatos is –  akárcsak a szenvedélybeteg. Kísérletek bizonyították, hogy a kábítószer élvezőknek kevesebb  dopamin receptoruk van, a drog hozzásegíti őket ahhoz, hogy a dopamin szint ideális legyen. A  szenvedélyes szerelem és a kábítószer függőség a tudósok szerint hasonló mechanizmusok alapján  működik.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek

  • A jó szájápolás megelőzhet számos betegséget

    A jó szájápolás megelőzhet számos betegséget

    A jó szájhigiéné több szempontból is fontos, hiszen általános egészségi állapotunkra nézve is kedvező hatással bír. Most kutatók egy meglepő tanulmányban arról számolnak be, hogy a fogmosás csökkentheti az Alzheimer-kór, valamint számos más betegség kockázatát, valamint segít a szív- és érrendszer védelmében.

  • Tudta? Ennyien hazudnak a munkájukról

    Tudta? Ennyien hazudnak a munkájukról

    Tegye a szívére a kezét mindenki! Ugye előfordult már, hogy lódított a munkahelyén? Persze nem kell rögtön valami hatalmas nagy hazugságra gondolni, de szinte biztos, hogy olyan ember nem létezik, aki még soha egyetlen egy kis füllentést ne ejtett volna meg, akár a főnökénél, vagy épp a kollégájának nem mondott igazat.

  • Akik már nem öregszenek meg

    Akik már nem öregszenek meg

    Az I. világháború lezárásának századik évfordulója alkalmából Peter Jackson, A Gyűrűk Ura trilógia Oscar-díjas rendezője bemutatja lélegzetelállító dokumentumfilmjét, amelyben a Nagy Háborút oly módon vitte a nagyvászonra, mint korábban senki más.

  • Télen is óvjuk a bőrünket!

    Télen is óvjuk a bőrünket!

    A tél, az extrém hideg, a fűtött lakások szárazabb levegője, valamint a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség megviseli a bőrt. Dr. Torma Katalin, az Oxygen Medical bőrgyógyász szakorvosa olyan hasznos tanácsokkal szolgál, amelyek segítenek a problémás, viszkető bőrt újra selymessé, hidratálttá tenni.