2019. december 14., szombat
Szilárda

Külföld

Németországban nyomkövetőt kaphatnak a közveszélyes iszlamisták

Elektronikus nyomkövető jeladó állandó viselésére kötelezhetik Németországban a közveszélyesként számon tartott iszlamistákat – döntött szerdai ülésén a szövetségi kormány.

A szövetségi bűnügyi hivatalról (BKA) szóló törvény módosítása révén a legszélesebb jogkörű német rendőri szerv a szabad mozgást korlátozó rendelkezést adhat ki terrorcselekmény elkövetésére hajlamosnak tartott emberek ellen, és lábbilincsnek is nevezett – bokán vagy karon is hordható – jeladó készülék viselésére kötelezheti őket állandó megfigyelésük és a rendelkezés betartásának ellenőrzése céljából.


A lábbilincs ugyan nem alkalmas bűncselekmények megakadályozására, de “erőforrás-takarékos” megoldás közveszélyes emberek szemmel tartására – emelte ki Johannes Dimroth, a belügyminisztérium szóvivője.

A módosítás a nemzetközi terrorizmussal kapcsolatban közveszélyessé nyilvánított emberekre vonatkozik, ami mindenekelőtt, de nem kizárólag a szélsőséges iszlamistákat jelenti. Országszerte mintegy 550 ilyen embert – merénylet elkövetésére hajlamos iszlamistát – tartanak számon – mondta Johannes Dimroth a kormányszóvivői tájékoztatón.


Mivel a közbiztonság tartományi hatáskörbe tartozik, a szövetségi kormány azt javasolja a tartományi kormányoknak, hogy a BKA-törvény módosításának mintájára hatalmazzák fel a tartományi rendőri szerveket lábbilincs viselésének elrendelésére.

A készülék viselését bírósági hozzájárulással lehet elrendelni, és az intézkedés ellen jogorvoslatot lehet kérni bíróságon – ismertette a szóvivő.

A lábbilincs alkalmazásának bevezetése a terror elleni védekezésben a karácsony előtt Berlinben elkövetett iszlamista merénylet miatt került napirendre, miután kiderült, hogy a közveszélyes iszlamistaként számon tartott elkövető a támadás előtti hetekben eltűnt a hatóságok elől.

A német főváros központjában fekvő Breitscheid téren december 19-én egy kamionnal elkövetett merényletben 12 ember meghalt és 53 ember megsebesült. Ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb terrortámadása Németországban. Az elkövető egy elutasított tunéziai menedékkérő, Anis Amri volt, aki felesküdött az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szolgálatára. Amri a támadás után Hollandiába, majd Franciaországba menekült, és december 23-án felbukkant az olaszországi Milánóban, ahol rendőrökkel folytatott tűzharcban meghalt.

Kapcsolódó Cikkek

  • Nem jár rosszul a Brexittel Nagy-Britannia

    Nem jár rosszul a Brexittel Nagy-Britannia

    Boris Johnson elsöprő győzelme után szinte biztosra vehető, hogy a britek kilépnek az Európai Unióból (EU). A Brexitnek köszönhetően sok területen visszakaphatja az önállóságát Nagy-Britannia, a 2016-os népszavazást megelőző, gazdasági összeomlást vizionáló várakozások pedig várhatóan nem igazolódnak be – írta a XXI.

  • Sok kérdésben szövetséges Magyarország és Horvátország

    Sok kérdésben szövetséges Magyarország és Horvátország

    Magyarország és Horvátország sok stratégiai kérdésben szövetséges, sok fontos kihívást szinte azonosan ítél meg, jelentős kérdésekben egymásra vannak utalva és gazdasági együttműködésük is szoros – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Budapesten.

  • Íme Soros szervezeteinek legújabb akciója

    Íme Soros szervezeteinek legújabb akciója

    A napokban hívta fel egy amerikai internetes oldalon a magyar felmenőkkel rendelkező Ernest Istook újságíró arra a figyelmet, hogy Magyarországgal szemben a deep state, tehát a hálózati jelleggel működő duális háttérhatalom aktivizálódott az elmúlt időszakban. Ennek kapcsán a szerző felhívja arra a figyelmet, hogy Soros György hálózata egy politikai nyomásgyakorló csoportot hívott életre 2018 tavaszán Transatlantic Democracy Working Group (TDWG) néven, amely egyfajta munkacsoportként működik, és az Egyesült Államok volt kormánytisztviselői, nemzetbiztonsági és más illusztrisnak tekintett szakértők alkotják – írja a Századvég Alapítvány a közleményében.