EUR: 317,75 Ft
CHF: 279,89 Ft
2019. február 21., csütörtök
Eleonóra

Belföld

Orbán: komoly előrelépés lehet, ha változik az olasz álláspont a migrációról

Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy ha megváltozik Olaszország álláspontja a bevándorlás kezelésével kapcsolatban, akkor komoly előrelépést lehet elérni, sikerülhet ugyanis az Európai Unió határain kívül megállítani a migránsáradatot.

A kormányfő erről pénteken nyilatkozott a közmédiának az EU állam- és kormányfőinek informális csúcstalálkozójára érkezőben, a máltai fővárosban, Vallettában.


Orbán Viktor azt mondta, hogy az új kormánnyal Olaszország csatlakozhat azokhoz az országokhoz – köztük Magyarországhoz -, amelyek szerint a helyzet tarthatatlan, az unió által a bevándorlás ügyében eddig követett irány rossz, az a jó, amelyet Magyarország követett.

Tehát nem beengedni kell a migránsokat, és utána megoldani a problémáikat, hanem a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van, és “nem szabad beengedni a problémát a területünkre” – fogalmazott.


Szerinte ha “Olaszország is csatlakozik a mi klubunkhoz, akkor az azt jelenti, képesek lehetünk arra, hogy Líbia parti vizeinél megakadályozzuk az áthajózást, és képesek leszünk arra, hogy visszavigyük a migránsokat Líbiába, ahelyett, hogy beszállítanánk őket Európába”.

A miniszterelnök ezt jelentős esélyként értékelte, amely fontos változást, komoly előrelépést hozhat.

Kovács Zoltán kormányszóvivő a csúcstalálkozó estéjén az MTI-nek már úgy nyilatkozott, hogy lépésről lépésre érvényesülnek azok a szempontok, amelyeket Magyarország régóta hangsúlyoz a migráció megállításával kapcsolatban. Mint mondta, az eddigi hírek alapján az látszik, hogy az Európai Unió tagállamai fokozatosan felismerik, szükség van a Magyarország által “több mint egy éve szorgalmazott lépésekre”.

Úgy értékelt: ezt mutatja, hogy a nap folyamán “fordulópontként értékelhető” deklaráció született, amely tükrözi azt a felismerést, hogy nem pusztán az európai határok védelmére van szükség – amit Magyarország kezdettől fogva hangsúlyoz -, hanem megfogalmazódott az is, hogy lehetőleg Európa határain kívül kell megállítani a migrációt. Ezért van szükség megállapodásra azokkal az országokkal Észak-Afrikában és a Közel-Keleten, amelyek segíthetnek ebben – fűzte hozzá.

Kiemelte ugyanakkor: ez a fordulat az olasz migrációs politikában jó irányba mutató fejlemény, amely azonban még nem jelenti, hogy meglenne a probléma valódi megoldása, illetve az eszközök a helyzet kezelésére.

Kovács Zoltán elmondta, hogy a miniszterelnök a tanácskozás egyik informális részén hangsúlyozta “a nyugat-balkáni európai befolyás megőrzésének fontosságát, illetve ezen belül Szerbia tagjelölti pozíciójából fakadó teendőket”, hiszen bár a migrációs nyomás legerősebben Líbiából Olaszország felé jelenik meg, folyamatos a Nyugat-Balkánon is.

Az említett nyilatkozatban az uniós tagországok vezetői elsődleges fontosságú feladatként nevezték meg Líbia stabilitásának elősegítését. Eredményként értékelték, hogy tavaly az előző évhez képest harmadára csökkent az Európába érkezett menedékkérők száma, de megjegyezték, hogy továbbra is nagy a migrációs nyomás a térségben, és elkötelezettek az EU és Törökország között egyezség mellett.

A nyilatkozat emlékeztetett arra, hogy a Földközi-tenger közepét átszelő útvonalon tavaly több mint 180 ezren érkeztek Európába. A kormányfők hangoztatták: eltökéltek amellett, hogy újabb intézkedésekkel számottevően csökkentsék az útvonalon érkező emberáradatot, és megtörjék az embercsempészek üzleti modelljét, miközben a Földközi-tenger keleti részén húzódó és más migrációs útvonalakat is éberen vigyázzák.

A közös nyilatkozat szerint kiképzéssel, felszereléssel kell segíteni a líbiai parti őrséget és más, illetékes hatóságokat. Támogatni kell, ahol csak lehet Líbiában a helyi közösségek fejlődését, gazdasági-társadalmi helyzetének javulását – különösen a tengerparti részeken és embercsempész-útvonalak mentén – és erősíteni hajlandóságukat mások befogadására. Megfelelő feltételeket, kapacitást kell kialakítani Líbiában menekültek fogadására, támogatni a migránsok önkéntes hazatérését, javítani tájékoztatásukat.

A nyilatkozat szerint erősíteni kell a tájékoztatási kampányokat azokban az országokban is, amelyekből indulnak és amelyeken áthaladnak a Líbián keresztül Európába igyekvők.

Miro Cerar szlovén kormányfő a találkozón arról beszélt, hogy országába új útvonalon, az Adriai-tengeren és az Isztriai-félszigeten keresztül is érkeznek migránsok.

A vallettai ülésen elhangzottakról Joseph Muscat máltai miniszterelnök elmondta, hogy a tagországok vezetői aggasztónak találják az új amerikai elnök, Donald Trump kormányzatának egyes döntéseit és megnyilvánulásait, de úgy döntöttek, hogy változatlan marad az együttműködés Washingtonnal. “Nem volt Amerika-ellenes a hangulat a megbeszélésen, és észszerű egyetértés mutatkozott abban, hogy változatlanul szükségünk van az együttműködésre az Egyesült Államokkal” – fogalmazott Muscat.

Francois Hollande francia elnök viszont elfogadhatatlannak minősítette, hogy Trump nyomást gyakoroljon az Európai Unióra, és megszabja, hogy milyen legyen.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt hangoztatta, hogy az unió továbbra is elsődleges fontosságot tulajdonít a transzatlanti kapcsolatoknak.

Orbán Viktor ezzel a témával kapcsolatban azt mondta, meglepetéssel figyeli azokat “a neurotikus európai reakciókat, amelyekkel minősítgetik az Egyesült Államok döntését”. Az Egyesült Államok nem tagja az EU-nak, egy független állam, és mint független államnak joga van meghatároznia a saját határ-, kül- és migránspolitikáját is – jelentette ki.

A találkozón szó esett Nagy-Britanniának az unióból elhatározott kilépéséről is. Ezzel kapcsolatban Angela Merkel német kancellár üdvözölte, hogy a mostani találkozón Theresa May brit miniszterelnök egy erős Európa mellett foglalt állást.

Kapcsolódó Cikkek