EUR: 322,80 Ft
CHF: 285,74 Ft
2018. december 13., csütörtök
Luca, Otília

Belföld

Gigászok csatája miatt ütik Magyarországot

Bár sokan nekiestek a kormánynak a jogi határzár bevezetése miatt, az unió – most úgy látszik – mégsem bünteti hazánkat az Európa határainak védelmét is biztosító jogi határzár bevezetése miatt – állítja Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója. De mert az unió luxemburgi bírósága és a strasbourgi emberi jogi bíróság nem egyformán értelmezi a jogi helyzetet, csatározásuk miatt Magyarország kerülhet a „szőnyeg szélére”.

Az uniós jog már azt megelőzően is ismerte az úgynevezett tranzitzóna-eljárást, hogy a magyar kormány kedden életbe léptette a „jogi határzár” intézményét. Erre Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet igazgatója hívta fel lapunk figyelmét.


Orbán Balázs: az európai csúcsbíróságok eltérő jogértelmezés miatt kritizálják a jogi határzárat   /Fotó: Csudai Sándor

– A tranzitzóna-eljárásnak, amit a köznyelvben jogi határzárnak nevezünk, az a lényege, hogy a menekültügyi eljárások alanyai ügyük jogerős elbírálásáig, vagyis amíg ki nem derül, valóban részesülhetnek-e védelemben üldöztetésük miatt, nem hagyhatják el a tranzitzónát, nem léphetnek az Európai Unió területére – magyarázta a szakember. – Nem véletlen, hogy bár több uniós politikus élesen bírálja az intézkedést, az Európai Bizottság csak csendben vizsgálja a kérdést.

– Amíg a menekültügyi eljárás ideje alatt a szabad mozgás joga megillette őket, az eljárás alá vontak több mint 90 százaléka nem várta meg a végső döntést, hanem szinte azonnal megindultak Nyugat-Európa felé. Ha nem tett volna ez ellen a kormány, az is előfordulhatott volna, hogy a belső határok nélküli Európa újra megkérdőjeleződött volna, s a nyugati országok szigorítják a beléptetést. Ez viszont Magyarországnak komoly  gazdasági hátrányt jelentene és a magyar állampolgárok szabad mozgását is gátolná – szögezte le Orbán Balázs.


Amíg szabad volt a mozgásuk, a migránsok 90 százaléka az eljárás befejezés előtt nekiindult Nyugat-Európának 
/Fotó: MTI – Ujvári Sándor

Az intézkedést követő hangos pfujolás oka a szakember szerint inkább az, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság az unió Luxemburgban székelő bíróságától eltérő jogi környezetben hoz döntéseket.

– A közelmúltban Strasbourgban 10 ezer eurós kártérítést ítéltek meg két bangladesi állampolgárnak, akik azon a napon érték el a magyar határt, amikortól tranzitzónákba kísérték az érkező migránsokat. A strasbourgi bíróság azonban nem veszi figyelembe az uniós jogot, az európai emberi jogi egyezmény alapján dönt. Így ott a tranzitzóna-eljárás őrizetnek minősül, amit viszont nem lehet automatikussá tenni. A gond az, hogy Luxemburg és Strasbourg évek óta presztízsharcot folytat, aminek így Magyarország ihatja meg a levét, mert ha a strasbourgi elvek győznek, akkor Magyarország minden migráns után kártérítést fizethet egy olyan intézkedés miatt, ami az Európai Unió új irányaival összhangban van – összegezte a Migrációkutató Intézet főigazgatója.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek