EUR: 309,82 Ft
CHF: 284,38 Ft
2017. június 27., kedd
László

Belföld

Petőfi másnapos pékárut eszegetett március 15-én

1848. március 15.-e örökre bevésődött a magyarok szívébe és lelkébe. A 12 pont volt a pesti forradalom követeléseinek összefoglalása. Aznap délután a Nemzeti Múzeumnál már tízezres tömeg gyűlt össze, ahol Vasvári Pál és Irinyi József szónokolt, Petőfi pedig beszédet mondott. A gyűlésen hatalmas tömeg zúgta a Nemzeti Dal sorát: „Rabok tovább nem leszünk!”.

Az európai forradalmi hullám, az országgyűlésben a magyar nyelv kényszerű nélkülözése és az önállósági tervek addigi kudarca eredményezhette azt, hogy 1848. március 15-én a bécsi forradalom hírére a pesti fiatalok a cselekvés útjára léptek. Reggel a Pilvax kávéházból indultak el történelmi útjukra. Lefoglalták a Landerer és Heckenast nyomdájának egyik gépét, és kinyomtatták a Nemzeti dalt és a tizenkét pontot.

De mi is vezetett idáig?

Magyarország a török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc elbukása után erősen korlátozott, mégis meglévő önállóságot élvezve volt része a Habsburg Birodalomnak. Az 1723-ban elfogadott Pragmatica Sanctio törvényesen is rendezte a Habsburg uralkodó és a magyarországi rendek viszonyát. Az egyetlen komolyabb további előrelépést ezen a területen 1848-ig az 1791. évi X. törvénycikk jelentette, amely biztosította az ország jogi függetlenségét a birodalom többi tagállamával szemben.

Az 1848-as tavaszi átalakulás programja majdnem két évtizedes előkészítő munka eredménye. Bár a reformkori országgyűléseken nagyon kevés valódi változtatást sikerült elérni, de lehetőséget teremtettek arra, hogy a reformszellemű liberális nemesség kidolgozza a saját programját. Megjelenhettek az országos nyilvánosság színpadán a leendő forradalom vezetői: Batthyány Lajos, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Széchenyi István, Szemere Bertalan, Eötvös József és mások.

Kossuth Lajos március 3-án elmondott beszéde fogalmazta meg programszerűen az ellenzék követeléseit: jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, népképviseleti parlamentet és felelős kormányt. A Habsburg Birodalom másik felének pedig alkotmányt követelt, amelynek fontos szerepe lett a március 13-án bekövetkező bécsi forradalom kitörésében.

Március 15-én miután beindultak a nyomdagépek, a tömeg a pesti városháza elé vonult és a városi tanáccsal elfogadtatta a tizenkét pontot. Így a petíció mint Pest város követelése mehetett Pozsonyba. A tömeg ezután Budára vonult, hogy a Helytartótanács engedje szabadon a sajtóvétség miatt fogva tartott Táncsics Mihályt, és engedélyezze a Nemzetőrség szervezését. Ezután felgyorsultak az események. Hamarosan kinevezték gróf Batthyány Lajost miniszterelnöknek, aki március 23-án megalakította az első felelős minisztériumot, vagyis a kormányt. A pesti forradalomnak is köszönhető az áprilisi törvények megszületése, amely lehetőséget biztosított a polgári fejlődésre. 1848 szeptemberében lemond a kormány , Batthyány lemondása után az ország egy időre végrehajtó hatalom nélkül maradt. Sajnos a szabadság sem tartott túl sokáig.

A forradalom és szabadságharc történetei közül sok érdekességgel találkozhattunk már az évek során, de arról eddig kevés szó esett, hogy a márciusi ifjak vajon mit ettek és ittak ezen a jeles napon. A Netpincér szorgos munkával most ennek is utánajárt.

1848 március 15., reggel nyolckor rengetegen gyülekeztek a Fillinger kávéház előtt. Petőfi, Jókai, Vasvári és Bulyovszky készültek egy kiadós reggelire, mielőtt felolvassák a 12 pontot, és elszavalják a Nemzeti Dalt.

Petőfi Sándor az előző napi pékárut mártogatta habos, meleg tejbe.  Mivel Petőfinek nem volt  sok pénze, a legolcsóbb reggelit választotta a kávéház kínálatában. Talán még ezt is a pincérek csempészték az asztalára hálájuk kifejezéseként, amiért a hozzá csapódók növelik a forgalmat. A jómódúbb Jókai, viszont gyakran fizetett Petőfi helyett is.

A kor legfontosabb társasági gyülekezőhelyeinek számító kávéházak biztosra mentek. Változatos étlapjuk és itallapjuk volt, napi háromszori étkezést biztosítottak a vendégeiknek. A kávéslegényből bérlővé előlépett Pilwax Károly reggelire kávét, csokoládét, tejet, kuglófot és kalácsot kínált a vendégeknek. Petőfi kedvence a deákkenyér volt, ami egy édes, gyümölcsökkel és magvakkal dúsított, tömény és laktató püspökkenyér.

A Pilvaxban ma is őriznek egy 1848-ból származó kézzel írott étel és bor árjegyzéket – magától a tulajdonostól -, ami bizonyítja, hogy a hajdani kávéházban bőséges választékból lehetett szemezgetni. Levesek, főzelékek, halak, tojásételek, marhahúsok, becsináltak, tészták, csemegék, sültek és saláták, hideg ételek, befőttek, belföldi borok, fehérek és vörösök, csemegeborok és palackos sör is a vendégek elégedettségét szolgálta. Erről még Petőfi barátja, Lauka Gusztáv is említést tett: “Az italokon kívül a Pilvaxban – mint ahogy akkoriban szokás volt – kolbászt és virslit is lehetett fogyasztani, a kávé mellé pedig kuglófot és kalácsot.

 

Tizenkét pont:

  1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a cenzúra eltörlését.
  2. Felelős minisztérium Buda-Pesten.
  3. Évenkénti országgyűlést Pesten.
  4. Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben.
  5. Nemzeti őrsereg.
  6. Közös teherviselés, képviselet egyenlőség alapján.
  7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
  8. Esküdtszék.
  9. Nemzeti Bank.
  10. A katonaság esküdjön meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tőlünk.
  11. A politikai status foglyok szabadon bocsáttassanak.
  12. Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgal való egyesítése.

Kapcsolódó Cikkek

  • Az ellenzéki pártok nem tudtak új szimpatizánsokat megszólítani

    Az ellenzéki pártok nem tudtak új szimpatizánsokat megszólítani

    Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője szerint “lényegében bármelyik kutatócég mérését” vizsgálva az látszik, hogy az ellenzéki pártok nem tudtak új szimpatizánsokat megszólítani, új szavazókat tartósan beépíteni a táborukba; a helyzet hasonló a 2014-es választások előttihez, az ellenzék nem éri el a bizonytalanokat.

  • Semjén: Meg kell állítani a migrációt

    Semjén: Meg kell állítani a migrációt

    Magyarország megvédéséhez meg kell állítani a migrációt, támogatni kell a magyar családokat és meg kell erősíteni a keresztény identitást – jelentette ki a KDNP elnöke kedden Budapesten, a Fidesz-frakció nemzeti konzultációt kísérő országjáró rendezvénysorozatának záróeseményén.