EUR: 322,80 Ft
CHF: 285,74 Ft
2018. december 13., csütörtök
Luca, Otília

Belföld

Varga: 2016-ban jelentős fordulat volt a lakáspiacon

A múlt évben jelentős fordulat következett be a lakáspiacon, aminek alapja az volt, hogy sikerült tartós növekedési pályára állítani a gazdaságot, ami magával hozta a hitelezés újraindulását, a megtakarítások növekedését, emellett fennmaradt az alacsony kamatok időszaka, ami hozzájárult ahhoz, hogy a megtakarítások új lehetőségeket keressenek – mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön, a Figyelő hetilap Aktuális trendek a magyar ingatlanpiacon című konferenciáján.

Míg 2014-2015-ben hét-nyolcezer új lakás épült, 2016-ban több mint két és félszeresére, 31 559-re emelkedett a kiadott építési engedélyek száma és csaknem 10 ezer, az előző évinél 31 százalékkal több új lakás épült.


A miniszter szerint ezek a trendek folytatódni fognak, idén jóval 10 ezer felett lesz az épített lakások száma. A hitelezés terén is megfordult a trend, míg 2008 és 2014 között drámai mértékben visszaestek a háztartásoknak nyújtott lakáscélú hitelek, 2016-ban már 468 milliárd forint lakáscélú hitelt vettek fel a háztartások.

A lakáspiaci változásokban a kormány intézkedései is szerepet játszottak. Ezek között említette a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) bevezetését. A csok tapasztalatairól elmondta, továbbra is jelentős az igény a használt lakások vásárlása iránt (70 százalék), az igénybe vevők többsége pedig a két-három gyermekesek közül kerül ki. Hangsúlyozta: a csoknak a lakásépítés ösztönzése mellett demográfiai céljai is voltak, ezért arra koncentrál, hogy lehetőleg minél nagyobb méretű lakások épüljenek.


A lakáscélú hitelezés bővítését segítette a bankadó csökkentése is.

Kitért arra, hogy Európa gazdasága elkezdett stabilizálódni, bár a 2 százalék alatti növekedése elmarad a 3,5-3,6 százalékos világátlagtól. Európa a következő években is lassú növekedéssel számol, a növekedés motorja pedig továbbra is a közép-európai régió lehet. A kormány idén és jövőre is 4 százalék feletti növekedéssel számol, ami az ingatlanpiacon is lendületet hoz és jó profitkilátásokat teremt – mondta. Hozzátette, ennél optimistább növekedési prognózisok is vannak.

A kormány olyan pályára szeretné állítani a magyar gazdaságot, hogy uniós források nélkül is stabilan növekedni tudjon, amihez a versenyképesség javulására van szükség – közölte.

Egy holland munkás most nyolc óra alatt kétszer annyi értéket állít elő, mint egy magyar, ezért a hatékonyság javulására van szükség, ehhez kutatás-fejlesztésre, innovációra, technológiai váltásra, oktatási beruházásokra van szükség – mutatott rá a miniszter.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt évek változásai jelentősen átrendezték a munkaerőpiacot is, míg 2010-ben 12 százalékos munkanélküliség volt, Magyarország a munkanélküliségi ráta alapján most a 28 tagállam között a harmadik helyen van. Ez kihívásokat támaszt a magyar építőiparral szemben. A szakemberhiány elérte az ágazatot is, amire a miniszter szerint az egyik megoldás a bérek növelése lehet, másrészt vonzóvá kell tenni azokat a szakmákat, amelyek az építőipar alapját adják.

A kormány a munkaerő mobilitásának segítésére több intézkedést hozott, ezek között említette a miniszter többek között a lakhatás, a helyközi utazás, a csoportos személyszállítás támogatását, a saját gépkocsival történő munkába járás térítésének emelését, a munkásszállók építésének ösztönzését.

A reálkeresetek 2016-ban 7,5 százalékkal emelkedtek, és az idei első három hónapban is közel 8 százalékkal, ami nincs a kormány ellenére – mondta a miniszter, aki szerint a következő években sem lehet a bérek stagnálására számítani.

Az építőipari árak – részben a bérek emelkedése miatt – az elmúlt egy évben 20-25 százalékkal emelkedtek a tervezési árakhoz képest. Az építőiparban időnként már érezhető a kapacitáshiány. Az uniós pályázatok révén megvalósuló fejlesztések, az állami egészségügyi és sportcélú beruházások jelentős kapacitásokat kötnek le, a modern városok program keretében több mint 1300 milliárd forint értékű fejlesztés valósul meg – ismertette a miniszter.

Varga Mihály szerint a magyar gazdaság legfőbb kihívása a következő egy-másfél évben az lesz, hogy lesz-e elegendő kapacitás a tervezett fejlesztések és beruházások megvalósításához. Ennek feltétele többek között a szakképzés átalakítása, a hiányszakmák választásának nagyobb ösztöndíjjal való ösztönzése.

A gazdasági tárca vezetője a versenyképesség javítása érdekében tett intézkedések között felidézte, hogy idén megalakították a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot. A testület szerint az üzleti környezet javításával már rövid távon is javítani lehet a versenyképességet, és az adófizetés terén is lesznek az egyszerűsítést célzó kezdeményezések még ebben a fél évben. A versenyképességet segíti az is, hogy a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás alapján a járulékoknak 2021 végére a közép-európai átlagra kell csökkenniük.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek