2017. november 21., kedd
Olivér

Belföld

2018-ban 4,3 százalékkal nőhet a magyar gazdaság

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint a magyar gazdaság növekedési kilátásai a következő években is kedvezőek, 2018-ban 4,3 százalékos lehet a gazdasági növekedés üteme az ez évre várt 4,1 százalék után.

A nemzetgazdasági miniszter ezt a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Fenntarthatóság és innováció címmel rendezett konferenciáján mondta csütörtökön Budapesten.


Varga Mihály kiemelte: az innováció és a fenntartható gazdasági fejlődés összetartozó és egymást erősítő fogalmak, a digitális gazdaság fejlesztése elengedhetetlen az ország versenyképessége erősítésének, javításának folyamatában. Kifejtette: napjainkban a digitalizáció, a felgyorsult innováció előtérbe került a világgazdasági folyamatok átrendeződésének következtében.

Elmondta: az ipari termelés növekedése az egyes országok gazdasági fejlődésében fontos szerepet tölt be napjainkban is, az Európai Unióban (EU) is kitüntetett szerepe van az iparfejlesztésnek. Az EU gazdaságát nézve a GDP 15 százalékát adja az ipar, az Egyesült Államokban ez az arány 12 százalékot ér el, egyben ez az ágazat a legfontosabb ösztönzője a kutatásnak, az innovációnak, a termelékenység növelésének, a munkahelyteremtésnek – közölte.


A nemzetgazdasági miniszter hangsúlyozta: a magyar kormány már évekkel ezelőtt megkezdte azon programok kidolgozását, amelyek révén a magyar gazdaság felzárkózhat a legfejlettebb ipari államokhoz.

Kiemelte: az Irinyi terv és a Jedlik Ányos terv már a megvalósítás szakaszába lépett, ezzel párhuzamosan folyik a hozzájuk kötődő támogatási, szabályozási és a megvalósításukat segítő programok kidolgozása.

Varga Mihály rámutatott: Magyarország a nemzetközi versenyben akkor lesz eredményes, ha az iparpolitika, szabályzórendszer és a kormány által indított vagy támogatott programok is a versenyképes ipari szektor erősödése irányába hatnak. A miniszter hangsúlyozta: a magyar gazdaságpolitikának már nem a válságkezeléssel kell foglalkoznia, hanem a növekedés gyorsításával, a legfejlettebb ipari országokhoz való felzárkózással.

Varga Mihály emlékeztetett rá, hogy a 2013-as növekedési fordulat óta dinamikusan nő a magyar gazdaság, az elmúlt egy év alatt a foglalkoztatás gyorsuló ütemben bővült. Kiemelte: a 2010-es kormányváltás óta jelentősen nőtt a foglalkoztatás, napjainkban mintegy 700 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben.

Leszögezte: a fenntartható gazdasági növekedéshez a termelékenység emelésén, a technológiai fejlesztéseken és a kapacitásbővítésen át vezet az út.

A miniszter rámutatott: a gazdasági növekedés úgy valósul meg Magyarországon, hogy ezzel párhuzamosan a makrogazdaságot nézve alacsony az államháztartás hiánya, az államadósság GDP-hez mért aránya pedig folyamatosan csökken. Kiemelte: februárban 2,7 százalékkal nőtt az ipar teljesítménye az egy évvel korábbihoz képest, a feldolgozóipar alágazatainak többségében nőtt a termelés, az év első két hónapjának építőipari eredményei jól alakultak, megindulhat az építőiparban a régen várt növekedés.

A versenyképesség növelésének érdekében a kormány fontos lépeseket tett: az idei adóváltoztatások révén mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások adócsökkentéssel számolhatnak.

Rámutatott: a tavaly novemberi hatéves bérmegállapodás a bérek emelkedésén keresztül serkenti a fogyasztást és ezen keresztül a GDP bővülését. A fejlett országokhoz való felzárkózást segíti a szakképzési rendszer átalakítása is – tette hozzá.

Kiemelte: a tavaly novemberi, a munkáltatók és a munkaadók érdekvédelmi szervezeteivel kötött megállapodással azt szeretné elérni a kormány, hogy Magyarország 2022-re a közterheket tekintve a környező közép-európai országok szintjén legyen, versenyképes legyen velük.

Varga Mihály az Irinyi tervvel kapcsolatban megjegyezte: a kormány célzott programokkal, a szabályozáson keresztül és a források biztosításával is igyekszik gyorsítani a fejlődést. A kormány arra törekszik, hogy a termelékenység javuljon, a megfelelő szaktudással rendelkező munkavállalók száma és aránya emelkedjék, és a kis- és középvállalkozások (kkv) is egyre jobban megerősödjenek, és minél nagyobb számban kapcsolódjanak be a nagyvállalatok beszállítói láncaiba.

Kara Ákos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára arról szólt, hogy a digitalizáció terén el kell érni, hogy 2020-ra már az 5G hálózatot használják az országban, ebben várhatóan kiemelt szerepet kap Zalaegerszeg, amely az “5G hálózat első városa lehet”. A város kitüntetett szerepet kap az ott épülő autós tesztpálya miatt is.

Az NFM államtitkára elmondta: a kormányzat meghirdette a digitalizációs tőkealapot is, amelynek forrásaira 2017 második felében lehet majd pályázni, az alap a tervek szerint 10 milliárd forint állami kockázati tőkével és magántőkével rendelkezik majd. A hosszú távú cél az, hogy legalább 3000 magyar kkv-t vonjanak be a digitális gazdaságba – jelezte.

Márton Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója elmondta: átfogó gazdaságfejlesztési stratégiát állít össze a zrt., amelynek alapját egy 13 részes konferenciasorozat adja. Kiemelte: az Orbán-kormány kedvező befektetési környezetet alakított ki, alacsonyak az adók, képzett a munkaerő, de a nemzetgazdaság egyes területeit vizsgálva elmondható, bőven van még tér a fejlődésre.

Kapcsolódó Cikkek