2017. november 21., kedd
Olivér

Egyéb Nyíregyháza

A mikrofon bűvöletében

„Ez a fegyver az életed!” – hangzik el Tarczy Gyula egyik kedvenc filmjében, a Star Warsban, a fénykardra utalva. Megyénk legismertebb moderátora számára ez az eszköz a mikrofon.

A Nyíregyházi Televízió és a Napló főszerkesztője, a Biocom kommunikációs vezetője középiskolás korában egy olyan hangversenyen debütált konferansziéként, amelyiknek az egyik résztvevője egy miniszter volt. A 17 éves fiúnak abban az időben még nem volt öltönye, ezért erre a különleges alkalomra kölcsönkérte az édesapja fehér szmokingját. Kicsit „túlöltözött”, ezért a miniszter kezet fogott vele, mert azt hitte, ő a karmester…


– Encsen jártam gimnáziumba, de Miskolcon részt vettem egy színjátszó kör munkájában. Szavalóversenyeken is indultam, s megnyertem 1992-ben a legszebben beszélő diáknak járó Kazinczy-érmet. A miskolci rádióban készítettek velem egy interjút, ennek hatására az érettségi utáni naptól hivatalos bemondó lettem ott. Mindennek immár 25 éve! Az itt szerzett tapasztalatokon túl sokat köszönhettem a későbbiekben Ágoston Istvánnak, a nyíregyházi rádió szerkesztőjének és csapatának, majd Pongó Bélának, befogadtak, segítettek, amikor főiskolai tanulmányaim miatt ide kerültem s közben dolgoztam is. Az évek során vezettem műsort több ezer ember előtt, például a Papp László Sportarénában vagy a Böllérversenyen, Napkoron, amit 2005 óta moderálok. Szép emlék, hogy műsorvezetőtársa lehettem például Borbás Marcsinak, Bíró Icának, Geszler Dorottyának és Oszter Alexandrának is. Felkonferáltam a politikai és művészeti élet „krémjét”… Jólesik, hogy nagyon sok pozitív visszajelzést kaptam, hogy ilyen felkészülten, meleg hangon kevés bemondó vezette fel őket – emlékezett vissza a műsorvezető.


Mint megtudtuk, nagyon körültekintőnek kell lennie egy moderátornak. Vele is előfordult olykor, hogy felcserélte a sorrendet, kihagyott egy elemet a műsorból, egy kínai férfit nőnek konferált fel… Ilyenkor legjobb az őszinteség: elnézést kér. Mikrofonpróbaként addig számol, amíg tökéletes nem lesz a hang, de ha a közönség már bent van, legszívesebben József Attila-verset szaval. Színpadra lépés előtt pedig elmondja a szokásos mantráját, mert mindig felkészült ugyan, de bármikor történhet valami váratlan fordulat, kellemetlen meglepetés, aminek elkerüléséhez szerinte égi segítség is kell.


Nem csupán a mikrofont, a tollat is mesterien forgatja Tarczy Gyula.

A könyvbemutató közönsége (Fotó: Lokál)

 

– A napokban jelent meg Ha mikrofon kerül a kezedbe… című könyvem, amelyben negyedszázados tapasztalataimat osztom meg mindazokkal, akik életük során moderálnak, s talán elsőre furán hangzik, de ez éppúgy vonatkozik üzletemberekre, pedagógusokra, mint bármilyen vezetőre, hálózatépítőre vagy szóvivőre, zenészre. Egyfajta küldetést éreztem, hogy papírra vessem, jóllehet többen mondták: „kiképzem” a konkurenciát. Ha így van, jó szívvel teszem. A legkisebb lányom, aki még óvodás, meglátta a kötetet a mamája éjjeliszekrényén, s megkérdezte tőle: „Anya! Tanulsz konferálni?” – mesélte nevetve Gyula.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek