2017. november 22., szerda
Cecília

Belföld

Erről szól nagypéntek ünnepe

Az Országgyűlés 2017. március 7-én a Fidesz-KDNP képviselőinek javaslatára munkaszüneti nappá nyilvánította nagypénteket, így már az idén négynapos munkaszüneti ünnep a húsvét.

Nagypéntek a húsvétot, a legrégibb és legnagyobb keresztény ünnepet megelőző szent háromnap egyike. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ideje a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap, vagyis március 22. és április 25. közé esik. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, a húsvétot megelőző utolsó nagyböjti hét a nagyhét (hebdomada Sancta), amely virágvasárnappal kezdődik. A nagyhéten belül a húsvéti szent háromnapon (liturgikus nevén: Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton, valamint húsvétvasárnap emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.


A Biblia elbeszélése szerint nagypéntek hajnalán ért véget Jeruzsálemben az a vallási per, amelyet az elöljárókból, írástudókból és vénekből álló Nagytanács indított Jézus ellen. Istenkáromlás vádjával – Isten Fiának vallotta magát – halálra ítélték, majd reggel átkísérték Pilátushoz, a római helytartóhoz, és azzal vádolták meg, hogy a zsidók királyának vallja magát. Pilátus – bár látta, hogy ártatlan, és próbálta megmenteni – mégis megerősítette az éjszaka hozott halálos ítéletet, amelyet még aznap délelőtt végrehajtották, Jézust keresztre feszítették.

A magyar nagypéntek szó a keleti egyházban szokásos görög elnevezést követi: hé hagia kai megalé paraszkeué, azaz a szent és nagy készületi nap. A nyugati egyházban hivatalos neve: feria sexta in passione et morte Domini, vagyis az Úr szenvedésének és halálának péntekje. Angol nyelvterületen hosszú vagy jó pénteknek is nevezik, német elnevezése, a Karfreitag az ónémet kara (bánat, gyász) szóból ered.


A katolikus egyházban ezen a napon a csonka mise szertartásával fejezik ki a Krisztus halála felett érzett gyászt. A misét azért nevezik csonkának, mert nem mutatnak be szentmiseáldozatot, elmarad a bor és a kenyér átváltoztatása. A nagypénteki szertartás három részből áll: igeliturgia olvasmányokkal és ünnepélyes egyetemes könyörgésekkel; kereszt előtti hódolat; szentáldozás (az előző nap átváltoztatott szent ostyával). A templomokban általában délután három órakor keresztútjárást is tartanak, a Biblia szerint ugyanis Jézus ebben az órában halt meg a keresztfán.

Az igeliturgiának része a szenvedéstörténet, azaz a passió felolvasása vagy énekes előadása, amelyben felidézik Krisztus szenvedéseit. Az egyetemes könyörgés során az egész egyházért, valamint más vallások tagjaiért, a nem hívőkért, a világi vezetőkért és a szenvedőkért is imádkoznak. Ezután következik a kereszthódolat, szintén Jézus kereszthalálára emlékezve.

A katolikus egyház nagypénteken szigorú böjt megtartását kéri a hívektől. A 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól, és 14 éves kortól a húsételek fogyasztásától is tartózkodni kell.

A nagypénteki keresztúti szertartáson Jézus szenvedésének egyes állomásait idézik fel. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza, átvéve a jeruzsálemi szokást, amely a ferencesektől származik. Rómában, a Via Crucison – amely a megváltónak a Kálvária-hegyre vezető útját és halálát idézi fel – a pápa maga is viszi a keresztet.

A protestáns egyházakban a nagypéntek a legnagyobb ünnep, az év egyetlen böjti napja, amelynek végén a legtöbb református és evangélikus gyülekezetben úrvacsorát osztanak a lelkészek. A hívők közül azok is, akik évközben nem vettek úrvacsorát (a protestáns liturgia szerint általában minden hónap első vasárnapján tehetik ezt meg), nagypénteken magukhoz veszik a Jézus testét és vérét jelképező kenyeret és bort (sákramentumi jegyeket).

A protestáns templomokban fekete oltárterítőt terítenek le, korábban az is szokásban volt, hogy gyászöltözetben mentek istentiszteletre.

A nép körében nagypéntekhez a hallgatás, a csönd kapcsolódott, a tükröt fekete kendővel takarták le, az órát megállították vagy nem húzták fel. A tüzet nagycsütörtök este kioltották, és a húsvéti szentelt tűz parazsából élesztették újjá, addig csak hideg ételt ettek, nagypénteken csak egyszer, kenyeret és sót, száraz növényi eledeleket. Krisztus szenvedését misztériumjátékokban, felvonulásokban, Mária-siralmakban idézték föl. Nagypénteken szokás volt meszelni, takarítani, nagymosást tartani.

Kapcsolódó Cikkek

  • Zagyva tagadja a zsidózást

    Zagyva tagadja a zsidózást

    Rágalomnak tartja és visszautasítja az antiszemitizmus emlegetését Zagyva György Gyula annak a rádiófelvételnek a kapcsán, amiről a Lokál is beszámolt. A Mandiner írta meg elsőként, hogy a holokauszton nevetgélt és viccelődött társaival együtt a Jobbik volt parlamenti képviselője, akiről tegnap egy újabb kínos hangfelvétel került nyilvánosságra.

  • Tableteket tesztelnek a légi mentők

    Tableteket tesztelnek a légi mentők

    Negyven táblagépet szerzett be a Magyar Légimentő Nonprofit Kft., így elkezdhető a papíralapú dokumentáció kiváltása a légimentő-bázisokon – közölte a szervezet kedden az MTI-vel.