2017. november 22., szerda
Cecília

Belföld

Indul a túraszezon! Ismeri a főbb jeleket?

Itt a tavasz, így egyre többen szabadulnak ki a négy fal közül és indulnak túrázni. Sokan különféle tájegységeket, várakat keresnek fel, de egyre népszerűbb az útvonalkövető természetjárás, melynek legismertebb szereplője az Országos Kéktúra.

Túrázni, új tájegységeket megismerni jó. Talán ilyenkor a legalkalmasabb az időpont erre, hiszen már kellemes az idő, de még nincs túl meleg. Ráadásul a természet éledése, a fák, bokrok virágai lenyűgöző képet varázsolnak elénk. Azok, akik a kiránduláson túl komolyabban is űzik a természetjárást, kétféle lehetőség közül is választhatnak.


Az érintőpontos túramozgalmaknál a felkeresendő pontok listája van csak megadva. Mindenki szabadon döntheti el, hogy ezeket a pontokat milyen úton és módon éri el. Ilyenek például a vártúrák, illetve valamely tájegység nevezetességeinek felkeresése. Magyarországon talán a legismertebb és legtöbb felkeresendő ponttal rendelkezik a Tájak – Korok – Múzeumok Egyesület (TKME) 1987-ben indult pecsételős játéka, melyben több mint 1700 helyszínen igazolhatjuk ottlétünket. Ezen helyek száma napjainkban is bővül.

Az útvonalkövető mozgalmaknál az előre meghatározott útvonal bejárása a cél. Magyarország leghosszabb és egyben legismertebb ilyen útvonala, az Országos Kéktúra, amely hazánk északi tájain végighaladó, jelenleg az Írott-kőtől Hollóházáig tartó folyamatos, jelzett turistaút. Hossza 2016-ban 1160 km, amely azonban az útvonal módosítások miatt változhat. A Kéktúra nemcsak Magyarország, de Európa első hosszútávú turistaútja is.


Kék turistajelzés
Forrás: Wikipédia

1938-ban Szent István király halálának 900. évfordulójára készült el az akkor még 910 km-es út, dr. Cholnoky Jenő – a Magyar Turista Egyesület elnöke – kezdeményezésére. A második világháborút követően 1952-ben – az akkori „MHK (Munkára, harcra kész)” illetve az „Ismerd meg hazánkat” mozgalom keretében – keltették új életre a mozgalmat. 1961-re már valóban országos méretűvé vált a mozgalom, és megalakult a Magyar Természetbarát Szövetség (MTSZ) Kéktúra Bizottsága.

1977-ben meghosszabbították az utat a Velem fölé magasodó, Kőszegi-hegység egyik magaslatán álló Szent Vid templomig. A vasfüggöny miatt az Írott-kő magyar oldalról nem volt látogatható egészen 1989-ig.  A határsáv 1989-es megszűntével az útvonal új végpontja az Írott-kő kilátó lett.

Az Alföldi Kéktúra hazánk második leghosszabb gyalogos turistaútja. Bemutatja legnagyobb tájegységünk szinte minden jellegzetességét a Kiskunság homokbuckáitól a Körös-vidék végeláthatatlan szántóin át a Nyírség erdős területéig.

Kereszt turistajelzés
Forrás: Wikipédia

A közel 850 km hosszú útvonal végigjárása nem kevés kitartást és nyitottságot igényel, cserébe egyedülálló élményekkel ajándékozza meg a turistát. Az Alföldi Kéktúra Szekszárdról, a Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúra végpontjától indul, és Sátoraljaújhelyig tart, ahonnan az Országos Kéktúra érhető el. A három nagy kék jelzésű túraútvonal alkotja az “Országos Kék kört”.

Az útvonal átadása 1996-ban volt, a teljes jelzéshálózat 2000-re készült el. A túramozgalom teljesítéséhez az útvonal végigjárása mellett a kiadott térképes igazolófüzetben kell összegyűjteni a bélyegzéseket.

Túrázni persze kifejezetten sportos keretek között is lehet. A teljesítménytúra a természetjárás egy speciális ágazata, melynek során a szervezők által kijelölt útvonalat kell egy meghatározott időn belül végigjárni. A sikeres teljesítéshez a szintidő betartásán kívül az útvonalon elhelyezett ellenőrzőpontok érintése is szükséges. Ezt a menetlevélbe, a pontőrök által történő bejegyzések igazolják.

A teljesítménytúrák célja a természetjárók fizikai teljesítőképességének, erőnlétének, állóképességének növelése, a rendszeres túratevékenységre való ösztönzés, és a szabadidő hasznos eltöltése.

A magyar teljesítménytúrázás története 1980-ra nyúlik vissza, mikor a Kinizsi Természetbarát Egyesület Encián Magashegyjáró Szakosztályának öt tagja a nagyszombati százas túráról hazatérve úgy döntött, hogy a hazai természetjáró társadalommal is megismerteti a teljesítménytúrázás szépségeit. Egy évre rá, 1981-ben hirdették meg az első Kinizsi Százas teljesítménytúrát.

Omega turistajelzés
Forrás: Wikipédia

Az új sportág jó visszhangra talált, hatására az ország sok részén évről évre egyre többen hirdettek meg teljesítménytúrákat, némelyiken a résztvevők száma meghaladja az ezer főt.

A túrázók többsége nagyon jól ismeri a főbb turistajelzéseket, ami a kevésbé gyakorlott kirándulók számára is hasznos lehet. A Magyarországon használatos turistajelzés-rendszert 1930-ban dolgozták ki.

A természetben a jelzéseket jól látható tereptárgyakra (fa, kerítés, kő) festik fel különféle színű vonalakkal.

A kék sávjelzést az országos jelentőségű, több tájegységen és legalább egy hegységen átvezető utak jelzésére, például az Országos Kéktúrához használják. A pirost legalább egy hegységen átvezető utak jelzésére, míg a sárga és a zöld sávjelzést a helyi jelentőségű, hegységi vándorutak jelzésére alkalmazzák (pl. a bükki Jubileumi Körtúra, Mecseki Zöldtúra).

Ezen felül még hét olyan jelzés létezik, melyeket érdemes ismerni azoknak, akik akár csak egy erdős vidéken szeretnének átkelni.

Körséta turistajelzés
Forrás: Wikipédia

A kereszt olyan átkötő vagy összekötő utat jelez, amely általában sávjelzéstől sávjelzésig vezet. A négyzet általában a sávjelzésekből kiinduló és szálláshelyre, lakott településre vezető, illetve az azoktól jövő utakat jelöli. A kör, forrásokhoz (kutakhoz, ill. egyéb ivóvízvételi helyhez) vezető, valamint az azoktól jövő rövid utakat jelöl. Háromszöggel a hegytetőkre, kilátópontokhoz vezető utakat jelölik. Az „L” alakú jelzés a romokhoz, műemlékekhez, földvársáncokhoz vezető, és az azoktól jövő rövid, legfeljebb 2 km-es utakat jelzi. Ez a jelzés is rendszerint más, azonos színű jelzésből indul ki.

Omegával a barlangokhoz vezető rövid utakat jelölik, míg körséta jelzéssel, amely csaknem teljesen zárt kört, egyik végén nyíllal, a rövidebb kirándulásokra alkalmas, a kiindulópontba (pl. parkolóhely) jelzésváltás nélkül visszavezető útvonalakat jelöli.

Kapcsolódó Cikkek

  • Zagyva tagadja a zsidózást

    Zagyva tagadja a zsidózást

    Rágalomnak tartja és visszautasítja az antiszemitizmus emlegetését Zagyva György Gyula annak a rádiófelvételnek a kapcsán, amiről a Lokál is beszámolt. A Mandiner írta meg elsőként, hogy a holokauszton nevetgélt és viccelődött társaival együtt a Jobbik volt parlamenti képviselője, akiről tegnap egy újabb kínos hangfelvétel került nyilvánosságra.

  • Tableteket tesztelnek a légi mentők

    Tableteket tesztelnek a légi mentők

    Negyven táblagépet szerzett be a Magyar Légimentő Nonprofit Kft., így elkezdhető a papíralapú dokumentáció kiváltása a légimentő-bázisokon – közölte a szervezet kedden az MTI-vel.