2017. november 03., péntek
Győző

Egyéb Békéscsaba

Ismét feltámadóban a magyar szablyavívás

Bár Békéscsabán még kevesen ismerik és űzik a szablyavívást, de Trényi Péter, a Magyar Szablyavívó Iskola békéscsabai tagiskolájának vezetője, oktatója azon munkálkodik, hogy ez a jövőben változzon.

Magyarországon a szablyavívás mesterei általában más harcművészetekhez is értenek, nagy részük kungfumester, ahogyan Trényi Péter is. Ennek az az oka, hogy a kungfu miatt elkötelezettebbek az ilyen típusú mozgásformák iránt, szívesebben ismerkedtek meg ezzel az irányzattal is. A békéscsabai mester is egy harcművészeti gálán találkozott először a magyar szablyavívással, majd azon gondolkodott, hogy ha magyar emberként kínai kungfut tanul és oktat, akkor a magyar hagyományok is megérdemelnek legalább ekkora tiszteletet.


Trényi Péter szerint bárki bárhol a világon a harcművészetek bármely fajtáját is űzi, az elkötelezettség a lényeg – a rengeteg gyakorlás, az alázat. Ráadásul ha valaki eleget gyakorol, előbb-utóbb érezni fogja jótékony hatásait, például egészségesebb lesz. Annak idején, XIX. század közepén Széchenyiék is azért honosították meg újra a magyar szablyavívást, mert felismerték: ép testben ép lélek. Olaszországból, Spanyolországból hoztak vívómestereket, majd Magyarországon is kinevelődött egy vívómesteri gárda. Az 1900-as évekre nagyon híres lett a magyar iskola, ami végül Borsody László katonai vívómester reformjainak köszönhetően szinte legyőzhetetlen stílussá vált.

Fotó: Fekete Róbert
Trényi Péter, a Magyar Szablyavívó Iskola békéscsabai tagiskolájának vezetője

 

A magyar szablyavívást inkább tekintik harcművészetnek a mesterek, mint sportnak. Itt is alapgyakorlatok vannak, amiket minden tanulónak el kell sajátítani. Ehhez jó egy fakard is, majd ahogy egyre ügyesedik a diák, áttérhet a sportkardra, de a fő cél, hogy a fokozatosság elvét betartva előbb vagy utóbb egy valódi szablyával is bánni tudjon. Viszont a ma forgatott szablyáknak nincs élük, így nem vágják meg egymást a gyakorló felek, de minden másban megegyeznek a régi korok fegyvereivel.


Formagyakorlatok itt is vannak, ahogyan minden harcművészeti ágnál, hiszen ezek gyakorlásával lehet elsajátítani azokat a mozdulatokat, amelyekre egy párbaj során szükség lehet. Bár Mária Terézia idején betiltották a párbajokat Magyarországon, a virtuskodások megmaradtak, csak átkerültek a sportpályákra. Ettől kezdve az ész, a gondolkodás is egyre fontosabb szerepet kapott, és ugyanígy fontosak egy mai párbajnál is. Viszont ma már inkább erkölcsi elismerés van, ha valaki találatot kapott, azt elismeri, mert a magyar szablyavívás során arra nevelik az embereket, hogy a becsület legyen az első.

Kapcsolódó Cikkek