EUR: 327,80 Ft
CHF: 300,68 Ft
2019. augusztus 22., csütörtök
Menyhért, Mirjam

Extra

Itt a Mindenki Színháza

Nem rég az interneten figyeltünk fel erre az új színházi formációra. Gyorsan utána jártunk és hosszú kutakodás után sikerült elérnünk a formáció megálmodóit Kriszt László és Gajdos József rendezőket.

– Egyáltalán, mit jelent a név?
K. L.: Ahogy a Görögök mondták: “nevében a sorsa” vagyis, kortól, vallástól, fajtól, indentitástól, politikai beállítottságtól függetlenül “Mindenki Színháza”. Nálunk együtt van a zsidó kántor, az afrikai letelepedő, az őshonos keresztény, a más indentitású vagy legyen roma-származású művész. Lényeg az egymás tisztelete, elfogadása, persze ennek egyik alapja hogy senki sem próbálja magát a másik fölé helyezni, azt negatívan megkülönböztetni.


– Ez egy rendkívül támogatandó elképzelés, hogy fogadta a színházi szakma?
G. J.: Azt láttuk magunk körül, hogy kialakultak úgynevezett “szekértáborok”, s ezek iszonyatosan utálják egymást. Ám valahol el kell kezdeni ennek a megváltoztatását, mert így tönkre megy az a színházi szakma, amit évtizedek alatt, elődeink felépítettek.

– Tehát akkor ez egy “elfogadó” színház, de ekkora lenne a széthúzás a színházi szakmában?
K. L.:Nézze, azt senki ne higgye hogy a mi szakmánkban csupa “Grál” lovag van, ők is emberek mint ahogy mi is, tele vannak gyarlóságokkal.
G. J.: És valljuk be, a saját szakmánkat járatjuk le, ha engedünk ennek, és nem a művészi értékeket tesszük ki, hanem valami mással próbáljuk helyettesíteni. Meggyőződésünk hogy a művészeknek az a dolga hogy értékkelbíró, az embereket jobbá, értékesebbé alakító színházat kell művelniük.


– Kifejtené ezt bővebben?
K. L.: A színházi szakmát a legtöbben azért válasszák mert éreznek magukban valamilyen készséget, affinitást, tehetséget. Ez az alkat, általában nem tartozik a könnyen kezelhető típus közé, mert valami más éterben gondolkozik, mozog, de talán éppen ezért képesek arra, amire az átlag nem. Ez a típus sajnos sokszor “ön-sorsrontó” életet él, nemigazán érdekli önmaga, sem az a közeg amiben mozog, alkot, él. Ezért sokszor konfrontálódik, s tűnik el, egy pillanatról a másikra, vagy is megszűnik az a állapot amiben, egyáltalán létezni tud.
Sok nagy színészünk szenvedett emiatt az önrontó tulajdonsága miatt. Pedig a színház alapja a színész, lényege pedig maga az ember!
G. J.: Természetesen nem az önjelölt középszerűekről, a mindent és mindenkit tagadó, antiszociális, nárcisztikus, magukat mások főlé helyezőkről beszélünk, sajnos ebből jó sok van. Ezt a típust, senki nem szereti, senki nem fogadja el, így mi sem.

– Miből tudják finanszírozni a működésüket?
G. J.: Semmiből, ahogy mondani szokták: “se pénz, se fegyver se paripa”. 2013-ban szinte nulla pénzből csináltam meg az Evitát, a rendező barátom 10 év alatt építette fel a Kazán István Kamaraszínházat,  és mi ketten pedig, nem egy produkciót a semmiből hoztunk létre, elég ha csak a Gershwin Show-t említem, de a tavalyi Musical-Pódium is
ebbe a kategóriába tartozik, itt hoztuk vissza újra a színpadra Zana Józsefet.

– Megemlítette azt hogy “kortól” függetlenül, hogy kell ezt értelmezni?

K. L.: Rátapintott, ez az egyik legnagyobb baja a mi szakmánknak, hogy ha valaki meghalad egy bizonyos életkort, akkor azt szinte sehová sem hívják, maximum pármondatos szerepekre vagy statisztálni. Vagy is az idős kor, egyenlő az “élő halállal” habár fizikailag még aktívak lehetnének ezek az idős kollégák, felkéréseket már nem kapnak.
G. J.: Változtatni szeretnénk ezen is, a magunk szerény lehetőségeivel. Ezért minket nem az érdekel hogy ki honnan jött, hanem az hogy merre tart!

– Milyen jövőbeli terveik vannak, illetve kikkel szeretnék megvalósítani?
K. L.: Természetesen vannak már kollégák mint például  Onix Lan, Horváth László, Pálinkás László, Vég András és Zana József színészek, Major Bea és Dombrádi Alina színésznők, Rosenfeld Dániel kántor, Telegdy István fotóművész, Baranyecz János író, őket már a sorainkba tudhatjuk.
G. J.: Idén tavasztól pedig elkezdtük az úgynevezett csapépítést, keressük azokat a színházi kollégákat, fontos megemlíteni hogy nem csak színészeket, énekeseket, táncosokat hanem, minden olyan leendő kollégát akik
tudásukkal közreműködni tudnak egy színház működésében,  legyen az grafikus, jelmez-díszlettervező, marketinges, reklámszakember vagy éppen sminkes. Több tehetséges kollégát sikerült találnunk, s reméljük még többen fognak jelentkezni! Van webes oldalunk is: a www.mindenkiszinhaza.hu. Akinek felkeltettük az érdeklődését, azok nyugodtan nézzenek meg bennünket!

Kapcsolódó Cikkek

  • Gyász! Elhunyt Szaxi Maxi

    Gyász! Elhunyt Szaxi Maxi

    Hosszan tartó betegség után elhunyt Fekete Gyula. Szaxi maxi halálának hírét a gyászoló család tudatta a rajongókkal.

  • Ákos újra tarolt

    Ákos újra tarolt

    Tizenkét kategóriában már a negyedik alkalommal adták át a Petőfi Zenei Díjakat a Zamárdiban tartott Strand Fesztivál nyitónapján augusztus 20-án.

  • Online vásárlás: Ne hagyjuk, hogy átverjenek

    Online vásárlás: Ne hagyjuk, hogy átverjenek

    Az eNEt kutatása szerint Magyarországon közel 5,4 millióan vásárolnak rendszeresen online. Előfordul azonban, hogy nem azt kapjuk, amit szerettünk volna, sőt akár meg sem érkezik a címünkre.