EUR: 309,93 Ft
CHF: 285,61 Ft
2017. június 24., szombat
Iván

Külföld

Megfejtették a csupasz földikutya titkát

“Növény üzemmódra” kapcsolva képes túlélni az oxigénszegény környezetet a csupasz földikutya – derített fényt egy nemzetközi kutatócsoport a Kelet-Afrikában honos rágcsáló titkára, amelynek megfejtése segíthet az oxigénhiánnyal járó állapotok, úgy mint a szívroham és az agyi-érkatasztrófa kezelésének fejlesztésében.

“És ez csupán egyike a csupasz földikutya lenyűgöző tulajdonságainak, egy olyan hidegvérű emlősnek, amely évtizedekkel tovább él, mint a többi rágcsáló, ritkán lesz rákos és a fájdalom egy csomó típusa ismeretlen számára” – mondta Thomas Park, az Illinoisi Egyetem professzora, aki német és dél-afrikai kollégáival közösen írta meg a Science című amerikai tudományos folyóiratban közölt tanulmányt.

Az emberek, a laboratóriumi egerek és minden egyéb ismert emlős esetében, amikor az agysejtek nem jutnak elég oxigénhez, akkor elfogy az energiájuk és haldoklani kezdenek. A csupasz földikutya (Heterocephalus glaber) agysejtjei azonban fruktózt kezdenek el égetni, amely révén oxigén jelenléte nélküli termelnek energiát oly módon, amely csak a növényekre jellemző.

A vizsgálat során a kutatók oxigénszegény környezetnek tették ki a laboratóriumban a csupasz földikutyákat és megfigyelték, hogy az állatok nagy mennyiségű fruktózt juttattak a véráramukba. A fruktózt olyan molekuláris pumpák juttatják el az állat agysejtjeihez, amelyek minden más emlősnél csupán a bél sejtjein találhatóak meg.

“A csupasz földikutya egyszerűen újrarendezi anyagcseréjének bizonyos építőkockáit, hogy toleránssá tegye azt az oxigénszegény környezettel szemben” – húzta alá Park, aki 18 éve tanulmányozza a különös rágcsálót.

Oxigénmentes környezetben az egerek 20 másodpercen belül elpusztultak a laboratóriumi vizsgálatok során, míg a csupasz földikutyák akár 18 percig is kibírták mindenfajta hosszú távú károsodás nélkül, oxigénszegény környezetet pedig – amely percek alatt végezne egy emberrel – legkevesebb öt órán át túléltek.

Oxigénszegény környezetben az állatok a tetszhalál állapotába kerülnek, ám amint ismét oxigénhez jutnak, azonnal mozgásba lendülnek, mintha mi sem történt volna. A kutatók szerint az állatok szokatlan anyagcseréje a lakhelyükként szolgáló, oxigénben szegény, sűrűn lakott, föld alatti odúkhoz való alkalmazkodás eredménye.

A szakemberek megállapították továbbá, hogy a csupasz földikutyák a tüdőödémával – folyadék felgyülemlése a tüdő légcserére szolgáló üregeiben – szemben is védettek.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Ötezer civil vesztette életét a jemeni konfliktusban

    Ötezer civil vesztette életét a jemeni konfliktusban

    Csaknem ötezer, 4971 polgári személy vesztette életét, és 8533 civil sebesült meg azóta, hogy 2015 márciusában, a külföldi beavatkozást követően fokozódtak a harcok Jemenben, ahol közel három éve pusztít a polgárháború – közölte pénteken Ravina Shamdasani, az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának (OHCHR) szóvivője a hivatal saját számításaira hivatkozva.

  • Felminősítette Görögországot a Moody’s

    Felminősítette Görögországot a Moody’s

    Felminősítette Görögországot a Moody’s Investors Service, a kiigazítási program második felülvizsgálatának befejeződésével, valamint a javuló költségvetési helyzettel és a gazdasági stabilizációra utaló jelekkel indokolva a döntést.

  • Trump-Putyin találkozó júliusban?

    Trump-Putyin találkozó júliusban?

    A washingtoni Fehér Ház szóvivője nem zárja ki, hogy júliusban sor kerülhet Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójára.