EUR: 322,78 Ft
CHF: 285,77 Ft
2018. december 13., csütörtök
Luca, Otília

Belföld

Megszavazta az Országgyűlés a felsőoktatási törvény módosítását

Kivételes eljárásban tárgyalta, majd 123 igen szavazat mellett fogadta el az Országgyűlés a felsőoktatási törvény azon módosítását, amely alapján a jövőben akkor működhetne oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik.

A külföldi egyetemek ügyében javasolt törvénymódosítás Magyarország, a magyarok érdekeit szolgálja, az új szabályok betarthatóak, “jogokat biztosítanak, és nem előjogokat” – mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a felsőoktatási törvényt módosító javaslat összevont vitáját megnyitó expozéjában, az Országgyűlésben.


A jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A felsőoktatási törvény módosítását 123 kormánypárti igen és 38 nem szavazattal fogadta el az Országgyűlés kedden a kormány kezdeményezésére.

Fél éven belül kell megállapodni

A változás alapján ha az egyetem székhelye egy föderatív államban van, és ott a nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére nem a központi kormányzat jogosult, akkor a központi kormánnyal létrejött előzetes megállapodáson kell alapulnia az oklevél kiadásához szükséges nemzetközi szerződésnek.


Ezeket az előzetes megállapodásokat a föderatív állam kormányával a törvény hatályba lépését – a kihirdetését követő napot – követő fél éven belül meg kell kötni. A módosítás szerint feltétel lesz az is, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősüljön.

Ez minden országra, míg az államközi szerződés feltétele a tengeren túli országokra vonatkozik majd. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie. A feltételeket nem teljesítő intézmények már 2018. január 1-jétől nem vehetnek fel elsős hallgatókat.

Balog: Elszántak vagyunk

Balog Zoltán elmondta: Magyarországnak érdeke, hogy minél több autonóm, nemzetközileg elismert, a magyar tudástőkét elősegítő felsőoktatási intézménye legyen, az viszont nem érdeke, hogy olyan nemzetközi befolyásolási kísérleteknek engedjen teret, amelyekkel törvényesen választott kormányt vagy elnököt akarnak ellehetetleníteni. Soros György szervezetei ilyen “álcivil ügynökszervezetek”, és “elszántak vagyunk abban, hogy ezt a tevékenységet minden törvényes eszközzel megakadályozzuk” – mondta a tárcavezető.

Többször is hangsúlyozta, hogy míg a Közép-európai Egyetem államilag elismert, magyar jog szerint működő magánegyetem, addig a vele közös fenntartásban létező Central European University (CEU) egy olyan külföldi felsőoktatási intézmény, amely csak Budapesten működik.

Balog Zoltán megismételte: a magyar kabinet kész tárgyalni az Egyesült Államok kormányával, illetve az érintett szövetségi állam vezetésével az ügyben. A törvénymódosítás ugyanis nemzetközi szerződéshez kötné a külföldi egyetem magyarországi működését. Egyúttal víziónak nevezte azt, hogy veszélyben lenne a tanszabadság Magyarországon.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek