2017. november 08., szerda
Zsombor

Egyéb Pécs

Mindjárt itt a húsvét!

A húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. De ilyenkor rengeteg hagyománnyal is találkozhatunk, ezek egy részét ápoljuk ugyan, de nem tudjuk, miért is alakult ki. A legérdekesebbeknek jártunk utána.

Állatmintás tojások


A hímes tojások mintája sokféle, de az egyik legkülönlegesebb jelentéssel az állatmintásak bírnak. Ezt őseink azért rajzolták a héjra, mert termékenységvarázslást jelentett, azaz ha mondjuk tyúkot hímeztek rá, akkor azt remélték, hogy abban az évben több tyúk kapirgál majd a kertben. A színét pedig legtöbbször a hagymahéj adta. Abban főzték ugyanis ki a tojásokat, ami szép pirosas árnyalatot kölcsönzött nekik. Manapság pedig már létezik patkolt, fúrt, de még kottával díszített tojás is, amit a baranyai Zengővárkonyban lévő tojásmúzeumban meg is lehet csodálni.

Tojás4

Erre a tojásra kakastaréjt és -lábat is pingáltak Fotó: PKK

Ha egy lány kakastaréjos tojást hímzett, majd locsolkodás után olyat adott a fiúnak, akkor az a férfiasságot szimbolizálta.

Miért sonka kerül az asztalra?


A tojás mellett rengeteg más finomság is kerül húsvétkor az asztalra, de nyomós oka van, hogy a sonka az egyik éke az ünneplésnek. A sonka ugyanis a paraszti gazdaságokban tavasszal már megérett a padláson. Mivel húsvét környékén nem vágtak frissen disznót, értelemszerűen a „friss húshoz”, azaz a sonkához nyúltak ebben az időben az emberek.

A zöldcsütörtököt már kevesen tartják be. Ilyenkor zöld böjti ételeket, spenótot, sóskát, zöld spárgát lehet enni.

Ha véget ért a 40 napos böjt, jöhet a sonka a padlásról

Ha véget ért a 40 napos böjt, jöhet a sonka a padlásról Fotó: PKK

A vízbevető hétfő és a locsolkodás

Húsvéthétfőn manapság már kölnivel, parfümmel látogatják meg a fiúk a lányokat. Régen a vízbevetőnek vagy vízbehányónak nevezett hétfőn csak tiszta vízzel öntötték nyakon a lányokat vagy dobták őket az itatóvályúkba. Ilyenkor a lányok legszebb ruhájukat húzták fel, hiszen ez a nap és maga a szokás is termékenységvarázslást jelentett. Ezen a napon még szokás volt a vesszőzés is, amit sibának is neveztek. A fűzfavesszőből font vékony korbáccsal megcsapkodták a lányokat a legények, akik ezután szalagot kötöttek a bot végére.

Ha valaki a hagyomány követné, vödörrel locsoljon

Ha valaki a hagyomány követné, vödörrel locsoljon (Fotó: MTI)

Játékok húsvétkor

A locsolkodás után a fiúk a kapott tojásokat nem mindig ették meg. Inkább összekoccintották őket, és akinek a tojása erősebb volt, azaz nem repedt meg, az nyert. De ezt a játékot előszeretettel űzték a gyerekek is, akik a keresztanyjuktól kapott hímes tojásokkal koccintottak.

A tojás ereje: egyéb babonák és hagyományok

A hagyományokkal együtt babonák is megjelentek a tojáshoz köthetően. A felnőttek ha keresztülhajítottak a házon egy tojást, abban bíztak, hogy a balszerencse elkerüli őket. De a mezőgazdaságban is bevetették a meghímzett tojásokat. A frissen szántott földbe eldugott szép és meghímzett tojásokkal még termékenyebb talajban bíztak a gazdák. De még az újszülött fürdetővizébe is kerültek a vidám tojásokból, hogy a baba olyan pirospozsgás és mosolygós legyen, mint a tojás.

Kapcsolódó Cikkek

  • Licitáljon vonatmerényletre!

    Licitáljon vonatmerényletre!

    Arany János levél, körmöci aranyak, hárommilliós bélyeg tévnyomat, Ferenc József lovas ezüstszobor, ritka Gorka kerámia, sosem látott filmplakátok, Jókai Mór dedikációja – ezek a Darabanth Aukciósház őszi nemzetközi árverésének sztárjai.

  • Nap képe: Állati tanú

    Nap képe: Állati tanú

    Leginkább az állatok között érzik jól magukat az arizonai vadaspark munkatársai, Courtney Palmer és Jeff Harwell.