EUR: 323,15 Ft
CHF: 287,06 Ft
2018. december 11., kedd
Árpád, Árpádina

Külföld

Soros Macedóniában: a spekuláció és a káosz forgatókönyve

Csütörtökön a szkopjei parlamentbe tüntetők törtek be, az összetűzésekben száz ember megsérült. A kialakult káosz nem most ütötte fel a fejét Macedóniában, az ország gyakorlatilag fél éve nem működik, egyetlen politikai oldal sem képes kormányzó többséget szerezni. Nem tudni mikor érnek véget a tarthatatlan állapotok, azonban a káosz oka és forgatókönyve kísértetiesen ismerős, a színfalak mögött ott tevékenykedik a milliárdos tőzsdei spekuláns, Soros György.

Drámai helyzet alakult ki a macedón parlamentben az új házelnök megszavazása után: az albán politikus megválasztását ellenző tüntetők betörtek a parlamentbe, és megtámadtak az ott tartózkodó képviselőket és újságírókat, száz ember sebesült meg a káoszban. A tarthatatlan helyzet ellenére a köztársasági elnök nem rendelt el rendkívüli állapotot az országban, azonban morális okokra hivatkozva lemondott pénteken Agim Nuhiu belügyminiszter. Kijelentette, azért mond le, mert nem sikerült “kizárnia a politikát” a rendőrségből, holott a belügyi szerveknek a rend és béke megóvása lenne a feladatuk, nem pedig az, hogy a politika visszaéljen velük.


Az Origo elemzéséből kiderül, Macedóniának évtizedek óta stabil jobbközép (VMRO-DPMNA) kormánya volt, zsinórban öt választást is megnyertek, ám két éve a baloldal (SDSM) vezetője, Zoran Zaev bejelentette, hogy egy állítólagos ex-titkosszolga felajánlásából hozzájutott titokban rögzített hanganyagokhoz, amelyeken az akkori kormányt súlyosan kompromittáló állítások hangoznak el. Ezeket nyilvánosságra is hozta, lemondatván velük a kormányt, végül időközi választásokat írtak ki. Ennek dátumát többször is eltolták, végül 2016 decemberében megtartották, és a jobbközép szűk győzelmével zárult. De a jobb oldal 51 mandátuma nem volt elég a 120 fős parlamentben az abszolút többség megszerzéséhez, a második helyezett kommunista utódpárt, az SDSM pedig hiába paktált le az albán törpepártokkal és tud így felmutatni elegendő erőt a kormányalakításhoz, a köztársasági elnök nem hajlandó megbízást adni a balos koalíciónak, mert szerinte egy ilyen kormányzat veszélyt jelentene Macedóniára.

Macedóniát azonban nem csak a hangfelvételek miatt kialakult politikai fejetlenség bénította meg, a 2015-ös évben hatalmas migrációs hullám alá került, a helyzet tarthatatlanná vált, naponta 10-12 ezer migráns vonult át az országon.


Az országot fojtogató migrációs válság miatt az akkor hatalmon lévő jobbközép kormány kerítést épített  a macedón-görög határszakaszra Macedónia védelmében. Ezt azonban már nem tűrte Soros György, az általa évek óta épített szervezetek tüntetésekbe kezdtek, hogy fokozzák a belpolitikai feszültséget. A kezdetben békés megmozdulások egy évvel később már erőszakos megmozdulásokba csaptak át. A céljuk akkor már az volt, hogy az ügyvezető kormányt megdöntsék, a határokat pedig megnyissák.

Az erőszakba átcsapó tüntetéseket megelőzően a Soros-féle Open Society Foundation (OSF) 2012-től az amerikai pénzből finanszírozott Civil Társadalom Projekt forrásainak fő elosztója lett az országban. Ebből a pénzből a milliárdos spekuláns és csapata egy kiterjedt, mintegy hatvan civil szervezetből álló NGO-hálózatot hozott létre Macedóniában. 2015-től aztán folyamatossá váltak a megmozdulások, az amúgy is meglévő macedón-albán etnikai feszültséget is sikerült újra kiélezni, rengeteg embert vittek az utcákra, igazi káosz alakult ki az országban.

Érdemes megemlíteni, hogy bizonyos kutatások szerint a bevándorlók beengedése értelmezhető egyfajta szavazatimportálásként is, hiszen a menekültek többsége Európa szerte baloldali pártokra szavaz.

Egyelőre nem tudni milyen sors vár a káoszba taszított Macedóniára, azonban Soros György szándéka egyértelmű: bevándorlók tömeges beengedésével az őt kiszolgáló liberális vagy baloldali pártokat akarja hatalomra juttatni, eközben nem riad vissza az erőszakos tüntetések finanszírozásától sem.

 

Szijjártó: Macedónia példája azt mutatja, milyen veszélyekkel jár, ha egy ország életébe kívülről beavatkoznak

Amit Macedóniában látunk, az a sorozatos külső beavatkozások következménye, és világosan mutatja, milyen veszélyekkel jár, ha egy ország életébe kívülről beavatkoznak – foglalt állást pénteken a szkopjei tiltakozásokkal és a parlament elleni támadással kapcsolatban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

“Az elmúlt két-három évben egymást követték a durva beavatkozások Macedónia belső ügyeibe. Több ezer kilométerre lévő országok nagykövetségei diktálták a választási időpontokat, Soros Györgyhöz kötődő szervezetek finanszírozták a kormányellenes akciókat, a kisebbségi pártokat pedig egy szomszédos ország kormánya látta el utasításokkal” – magyarázta Szijjártó Péter, hozzátéve, hogy mindennek következménye elszomorító: instabilitás, fejetlenség, erőszak.

“Macedónia példája világosan mutatja, milyen veszélyekkel jár, ha egy ország életébe kívülről beavatkoznak” – húzta alá a külgazdasági és külügyminiszter.

Csak erős nemzeti kormányok állhatnak ellen a nyomásnak

A milliárdos és szervezetei támadásának csak egy erős nemzet és a hazáját védelmező kormányzat tud igazán ellenállni. Magyarország is a migrációs válság kereszttüzében találta magát, ám a kormány nem engedett a nyomásnak és felkészülten reagált, kerítések épültek a kritikus határszakaszokon, hazánk megállította a migránsok áradatát. A munka azonban nem állt meg, Soros György szervezetei itthon is aktívan tevékenykednek, és újabb határszakaszon jönnének a migránsok, ezért épült meg a déli határon pénteken átadott kétsoros kerítésrendszer. Ezzel hosszú időre biztosított a magyar emberek biztonsága – mondta Orbán Viktor kormányfő. Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára Röszkén tartott sajtótájékoztatóján megerősítette a miniszterelnök szavait, kijelentette, hogy a magyar határvédelem minden eddiginél erősebb, tovább nőtt a biztonság.

A szerb-magyar határon álló biztonsági határzár első és második kerítéssora között futó manőverút Röszke térségében 2017. április 28-án. Elkészült a kétsoros kerítésrendszer második kerítése a magyar-szerb határ teljes, 155 kilométeres hosszán.
MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

 

A kerítésrendszer – amelyet pénteken adnak át – bármilyen embertömeg feltartóztatására alkalmas, gyakorlatilag nem lehet áthatolni rajta – jelentette ki a miniszterelnök. Jelezte ugyanakkor, hogy az Európai Bizottság, Soros György és a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) támadás alá vették a magyar migránsszabályozást, azt akarják ugyanis, hogy Magyarország bontsa le a kerítést, változtasson a jogi előírásokon, és engedje be az illegális migránsokat.

 

Kapcsolódó Cikkek