2018. december 11., kedd
Árpád, Árpádina

Egyéb Székesfehérvár

A török elűzésére emlékeztek

Székesfehérvár, akkori nevén Isztolni Belgrád 1688-ban, közel másfél százados megszállás után szabadult fel a török uralom alól.

Május 19-én erről emlékeztek meg az egykori koronázó Bazilika helyén lévő Romkertben. A Nemzeti Emlékhelyen és a régi várfalon koszorúkat helyeztek el az önkormányzat és a katonai hagyományőrző szervezetek képviselői.


Ma már csak Güzeldzse Rüsztem pasa fürdőjének romjai, a Szent Anna-kápolna falképei és a tetején levő iszlám félhold emlékeztet az oszmán időszakra Fotó: K. Mátyás Bertalan

Buda 1686-os visszafoglalását követően Székesfehérvárt is ostrom alá vették a császári csapatok. A blokád és az éhínség miatt a törökök hamarosan feladták a várost, amelyet így a katolikus egyház is visszakapott, hiszen a falak között leltek menedékre a hitetlenek adóját az oszmán vezetőknek megfizető, az ellenreformáció elől ide
menekült evangélikusok. 1688. május elején újabb csapatok érkeztek a falak alá, május 19-én pedig a török helyőrség végleg feladta Isztolni Belgrádot. A város főterén másnap Te Deumot celebráltak annak tiszteletére, hogy 144 évnyi „fogság” után végre felszabadult Székesfehérvár. E szokás egészen a Rákóczi-szabadságharcig fennmaradt. A május 19-i ünnepségen Mészáros Attila alpolgármester kiemelte: azokra az egyszerű katonákra is emlékezni kell, akik akkor is kitartottak, amikor semmi remény nem látszott és akik életüket adták az ország függetlenségéért.

Kapcsolódó Cikkek