2017. november 25., szombat
Katalin

Külföld

Assange ellen továbbra is érvényes a letartóztatási parancs

A Scotland Yard pénteki közleménye szerint változatlanul érvényes a Julian Assange elleni brit letartóztatási parancs, annak ellenére is, hogy a svéd ügyészség megszüntette a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást.

A nyomozás megszüntetését Marianne Ny svéd főügyész jelentette be pénteken Stockholmban.


A londoni rendőrség röviddel ezután közzétett állásfoglalásában felidézte: a londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azután adta ki a letartóztatási parancsot, hogy Assange nem jelent meg a bíróság előtt a 2012. június 29-ére kitűzött időpontban.

A rendőrségi közlemény szerint a Scotland Yard számára kötelező e letartóztatási parancs végrehajtása abban az esetben, ha Julian Assange elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét.


A Scotland Yard hangsúlyozta, hogy Assange továbbra is körözés alatt áll, jóllehet már nem a nemi erőszak eredeti vádja, hanem ennél “jóval kisebb horderejű” vétség gyanúja miatt, vagyis azért, mert öt évvel ezelőtt nem jelent meg a londoni bíróság előtt.

Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében őrizetbe vették Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárjában jóváhagyta átadását Svédországnak.

Assange ügyvédei a fellebbezési eljárás során több fronton támadták az átadási kérést, amelyet a svéd ügyészség európai elfogatóparanccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak.

A védők egyik fő érve szerint fennáll annak kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Az ügyvédi csapat még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange-ra az Egyesült Államokban akár halálbüntetést is kiszabhatnak.

Az ausztrál állampolgárságú, 47 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.

Assange mindig is tagadta e bűncselekmények elkövetését, és ebben az ügyben most meg is szűnt ellene a nyomozás.

Assange-t nagy-britanniai őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint “dickensi körülmények között”. A védők annak idején mindazonáltal elérték Assange szabadlábra helyezését, igaz, súlyos áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font (75 millió forint) készpénzóvadékot és további 40 ezer font biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen. Emellett a feltételek között szerepelt az is, hogy a kijelölt időpontokban meg kellett volna jelennie a londoni bíróság előtt.

Assange azonban a további jogi csatározások helyett 2012 nyarán Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, megsértve ezzel szabadlábra helyezésének feltételeit, elveszítve egyben a 240 ezer fontot.

Julian Assange azóta is a diplomáciai képviseleten tartózkodik. Ügyvédjének pénteki közlése szerint ha sikerült kijutnia a nagykövetség épületéből, Franciaországban kíván politikai menedékjogért folyamodni.

Kapcsolódó Cikkek