2018. december 14., péntek
Szilárda

Belföld

Istennek hiszi magát Soros György

Napjaink egyik legbefolyásosabb politikai szereplője Soros György. Bár semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkezik, mégis minden politikus ajtaja megnyílik előtte. Legutóbb saját egyetemének a védelmében lobbizott Brüsszelben Jean-Claude Junckernél, az Európai Bizottság elnökénél. De ki is valójában Soros György?

Budapest, 2012. november 17.
Soros György, magyar származású amerikai üzletember, a Soros Alapítvány elnöke, a Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) alapítója a 100 táblás szimultán játék közben a VI. Aquaprofit-Polgár Nemzetközi Sakkfesztiválon a budapesti SYMA Sport- és Rendezvényközpontban 2012. november 17-én.
MTI Fotó: Kovács Tamás

Már gyerekkorában a nemzetállamok lebontása ideológiájának légkörében élt Soros György, aki a Forbes listája szerint jelenleg 24,5 milliárd dolláros (6800 milliárd forint) vagyonával az USA 16. leggazdagabb embere.


A Budapesten született Soros és családja 1947-ben hagyta el Magyarországot. Saját magát gyermekkora óta messianisztikus fantáziával megáldott emberként mutatja be könyveiben, máshol arról beszél, hogy úgy tekint magára, mint az Ótestamentum Istenére, aki „láthatatlan, jóságos, de mindent lát”. Máshol azt mondja, úgy gondol magára, mint egyfajta istenre vagy olyan tudósra, mint Einstein.

Soros György nagy port kavart spekulációs ügyleteinek egyike az angol font elleni támadás volt, sőt az 1997-es délkelet-ázsiai gazdasági krízisért is ő okolható. Soros harmadik nagy kavarása a francia Société Générale nagybank (SocGen) részvényeinek adásvétele volt. 2002-ben el is ítélték ebben az ügyben bennfentes kereskedés miatt.


Magyarországon az 1994-es választások után megalakuló MSZP–SZDSZ kormánykoalícióban a liberális párt és a mögötte álló Soros György megpróbálta az OTP-bankot is bevonni a privatizációs csomagba. Az Origo elemzésében az is olvasható, hogy ugyan nagy összefogással, de végül Horn Gyula kormánya meg tudta akadályozni, hogy az OTP egy pénzügyi spekuláns kezébe kerüljön.

2008-ban Soros befektetési alapjára félmilliárd forintos bírságot szabott ki a pénzügyi felügyelet az OTP papírjaival végrehajtott ügylet miatt. Megítélésük szerint a 251 ezer darab részvénnyel végrehajtott shortolás célja az OTP-részvény árfolyamának leszorítása volt. Aznap az OTP részvényei a kereskedés végén óriásit, kilenc százalékot zuhantak.

Soros György az utóbbi években az európai migránsválság kapcsán aktivizálódott igazából és lett ismét a nemzetállamok esküdt ellensége. A Macedóniában uralkodó káosz is erősen kapcsolódik a tevékenységéhez.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek