EUR: 305,18 Ft
CHF: 275,77 Ft
2017. július 25., kedd
Kristóf, Jakab

Külföld

MigránsDisney: varázsszőnyeg viszi a menekülteket Európába

Elképesztő propaganda videóval magyarázza el laikusok számára az Eurodame, Help! címet viselő rövidfilmben az Európai Bizottság, a francia kormány és a Hippocréne Alapítvány, hogyan jutnak el Nyugat-Európáig a migránsok. A videóban jóságos embercsempésztől a jótündérként migránssegítőig mindenki pozitív szereplő, kivéve a dühös kelet-eutópaiakat, akik nem kérnek a migrációból. A film végére az is kiderül, hogy miért.

Ha önmagában nézzük, akkor a már díjat is nyert propaganda videó meglehetősen gyengécske alkotás, hiszen a lehető legegyszerűbb üzenetet (szeressük a migránsokat!) közvetíti még ennél is egyszerűbb szimbólumok és hangulati képek formájában.

A rajzfilm cselekménye egy háború sújtotta országban játszódik, ahol a rettegő család úgy dönt, útra kelnek. Azt, hogy a nemzetközi menekültügyi jogszabályoknak megfelelő módon az első biztonságos országot vegyék célba, már nem is része a filmkészítők által közvetíteni kívánt üzenetnek, hiszen a következő képkockán a család már egy “Frontex” feliratú haárzár felé halad. Az EU-külső határát jelenleg kizárólag Magyarország óvja technikai határzárral, vagyis a film készítői a magyar rendőrök határozottságát kívánták szimbolizálni, amikor a filmbéli határvédő elzavarja a kerítéstől (No job here! – Nincs itt munka!) felkiáltással az érkező gazdasági migránst.

Az – mondjuk – kissé nehezen érthető a filmen, vajon miért ábrázolják eltorzult arccal a rendőrt, amikor elkergeti a visszautasított gazdasági migráns körül ólálkodó embercsempészt, miközben néhány másodperccel később egy másik, itt már joviális, de turbános alakként ábráozolt ismeretlen szállítja repülőszőnyeggel (!) a családot Európa felé. Ráadásul a filmben talán valami jóságos segítőként feltűnő, sivatagi sátorban tanyázó ősz szakállú férfihez a migránssegítő szervezet tündérszárnyakkal ellátott szemüveges nőalakként ábrázolt aktivistája kíséri az Európába igyekvő családot.

A repülőszőnyeg egy csodásan szimbolikus képben a sötét égen feltűnő, az EU-címerre hajazó csillagkoszorú keleti ága felé veszi az irányt, de ott hiába szállnak le, csak dühös tüntetőket találnak, akiknek hiába magyarázza a cincogó hangú aktivista-tündérkeresztanya, hogy a migránsoknak joguk van idejönni, nem hallgatnak a szép szóra. (Igaz: a tündér a “Frontex kerítés” bemutatása után lép csak a képbe, vagyis azt, hogy kinek milyen joga van Európában, csak akkor kezdik el hangoztatni, amikor a migránsok már a kerítésnél járnak, amikor valóban elérik az EU külső határát Görögország, Olaszország partjainál, ott a civil szervezetek nem érzik érintettnek magukat).

De hát egy jó mesefilmbe kell egy “főgonosz”, akivel szemben a népmesei hős még inkább hősies, önfeláldozó és nagylelkű lehet, így nem csoda, ha a keletről nyugat felé forduló repülőszőnyeg már olyan világba repíti a menekülőket, ahol mindenki kedvesen fogadja őket. Érdekes módon valamiért németesen szőke az a szereplő, aki azonnal elmondja a frissen érkezett férfinak, hogy “nagyon kellett neki”. Mint tudjuk, a németországi politika éppen olyan migránsbarát, akár a filmben bemutatott hirtelenszőke férfi. Csak sajnos a propaganda-disney-mozi szereplője még nem tudja, amit a német munkaügyi hivatal szakemberei már igen: a migránsok munkaerőpiaci integrációja a vártnál sokkal, de sokkal több gondot a német gazdaságnak.

De haladjunk tovább az Észak-Afrikából Nyugat-Európába menetelés következő csodálatos szimbólumához! A történet utolsó képkockája igazán idillire, de egyben kissé árulkodóra sikeredett. A hepieendnél a befogadott menekültek a vendéglátó európai család otthonában vacsoráznak, beszélgetnek a lehető legnagyobb egyetértésben. Sőt: a vendéglátó család asztala nem is egy klasszikus ebédlőasztal, hanem egy bokáig érően alacsony, vélhetően a földönülve evés arab hagyományához jobban illő asztalka, amilyet európai család dohányzóasztalként se nagyon használ.

Vagyis a filmvégi konzekvencia se nagyon érthető félre: az Európába érkező migránsoknak nem kell feltétlenül integrálódniuk az itteni kultúrkörhöz, majd az európai ember ül le inkább a földre enni, nehogy rosszul érezzék magukat.

És ha ezek után elmondjuk, hogy a propaganda videót készítők közül a Hippocrène Alapítvány olyan nonprofit szervezet, amely számos közös projektet visz a Soros György féle Nyílt Társadalom Alapítvánnyal, akkor talán érthetőbbé válik a mesefilm hangvétele is.

Kapcsolódó Cikkek