EUR: 323,05 Ft
CHF: 286,81 Ft
2018. december 10., hétfő
Judit

Belföld

Ugorjon fejest! Sorra nyitnak a strandok

Szabadtéri móka, kacagás, grillezés és sok más mellett most már strandolás is lehet a program a kevésbé fázósak számára, ugyanis sorra nyitnak ki újra a strandok. Számtalan előnye is van a medencéknek a nyílt vizekkel szemben, ám a veszélyekre és a hátrányokra is oda kell figyelni.

Akik nem tájékozódtak előre nagyot csalódhattak, amikor május 1-jén ellátogattak a Margit-szigeten található Palatinus strandra, hogy egy kicsit napfürdőzzenek és idén először megmártózzanak a szabadtéri medencékben. A strand ugyanis felújítás miatt csak június 3-án nyitja meg kapuit a látogatók előtt.


A létesítményt eredetileg 1919-ben adták át a Tanácsköztársaság alatt, az akkor még meglehetősen rendezetlen Duna-part közelében. Ez volt Budapest első szabadtéri strandja. Egy évvel később bezárták és megkezdték a fürdő kiépítését. 1921 augusztusában adták át az új fürdőt a nagy-medencével, és további hideg és meleg vizes medencékkel. A fürdőt a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelte a felújítás után. Az 1930-as évek végén Janáky István és Szőke Károly tervei alapján kibővítették a Palatinust, ekkor építették meg a mai napig is működő hullámmedencét.

Palatinus strand,
(Fotó: Keresztesi Balázs)

A második világháború után a fürdőt helyreállították, 1958-ban 10 ezer négyzetméteres füves napozóval bővült a strand, majd 1975-ben további 18 ezer négyzetméteres területen alakítottak ki hozzá játszótereket, focipályát, és lugast.


2002-ben a strand medencéit a kor igényeinek megfelelően átépítették és vízforgató berendezésekkel látták el. 2013-ban a termálmedence is megújult. A hamarosan befejeződő projekt keretében újjá varázsolják többek között a főépület és akadálymentessé válik a fürdő, amely ezentúl egész évben nyitva lesz.

Noha a Balatonban, vagy éppenséggel a Velencei-tóban még nem lehet fürödni, aggodalomra semmi ok. Ha a Palatinus nem is, a Gellért-fürdő hullámszolgáltatása az elmúlt hétvégén elindult és még májusban kinyit a Csillaghegyi és a Római strandfürdő is.

Velence, 2015. augusztus 1.
Fürdőzők a Velencei-tóban a Velence Korzó szabadstrandon 2015 augusztus 1-jén. A szakhatóságok megállapították, hogy a tó partján három úgynevezett szabadstrand, vagyis természetes fürdőhely nem rendelkezik engedéllyel. A Fejér Megyei Kormányhivatal e három fürdőhely működtetését felfüggesztette. A tó partján tíz kijelölt, engedéllyel rendelkező fürdőhely működik, köztük a Velence Korzó szabadstrand.
MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az emberek általában kétféleképpen viszonyulnak a szabadban való fürdőzéshez. Van, aki a nyílt vizeket, tavakat tartja jónak, míg mások a strandfürdőkre esküsznek. Persze mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai is. Mivel nagyobb tavaink június közepe előtt ritkán válnak elég meleggé ahhoz, hogy fürödni lehessen bennük, a türelmetlenebbeknek kitűnő választás lehet a strand. Akik ellene vannak, rendszerint a nagy tömeget és az esetleges fertőzésveszélyt hozzák fel indokként.

Az Egyesült Államokban egy kutatócsoport több évvel ezelőtt 161 fürdőmedence vizét vizsgálta meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy a legtöbb medence vize bizony emberi vizelet és széklet maradványokat tartalmaz. Több olyan esettel is találkoztak a szakemberek, ahol a mintavételt követően E.coli baktériumot találtak.

Az ezzel kapcsolatos tanulmányban, amelyet a Morbidity and Mortality Weekly Report szaklapban publikálták, olyan megdöbbentő adatok kerültek nyilvánosságra, miszerint minden egyes ember 0,14 grammnyi fekáliát visz be a medencébe, úgy hogy teljesen egészséges, nincs hasmenése, vagy egyéb emésztési problémája.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megállapította a biztonságos fürdőzés kritériumait. A tanulmányok szerint, tényleg van egy olyan dolog, amitől elmehet az ember kedve a fürdőzéstől. A WHO-s szakértők részletesen leírják, hogy az elmúlt 40 évben milyen fertőzések fenyegették a fürdőzőket. Köztük szerepelnek a fürdőzők székletéből származó, vízbe került kórokozók is.

Természetesen ez a nyílt vizekre is igaz, ám mivel azok jóval nagyobb felületűek, mint egy-egy medence, a kórokozók koncentrációja is nagyságrendekkel kisebb. Ugyanakkor a strandok medencéi, a kiszolgáló létesítmények, napozóágyak, vendéglátóegységek olyan komfortérzetet biztosítanak akár kisgyermekes családoknak is, hogy sokkal szívesebben töltenek el akár egy egész napot is ilyen helyeken, mint egy tó partján.

Az előbb említett fertőzésekről azonban nem szabad megfeledkezni. Mivel a strandokon rengeteg ember fordul meg, nem tanácsos a zuhanyzókban mezítláb járkálni és tartózkodni, ugyanis a lábgomba könnyen fertőzést okozhat. Noha a lábgomba többnyire a lábujjak közötti területet támadja meg, a sarkon, a talpon vagy a lábfej oldalán is kialakulhat. Ezért a papucs viselése mindenképpen ajánlott.

A külsőfül gyulladásra is oda kell figyelni, ha valaki strandra jár. Gyakran a fürdőzés után úgy érezzük víz ment a fülünkbe, amit nem tudunk onnan kicsurgatni. A külsőfül gyulladás igen erős fájdalommal jár, az éjszakai alvást, pihenést is zavarja, még az orvosi vizsgálat is fájdalmas ilyenkor.

Gyakran előforduló probléma a fertőtlenítőszer túladagolás miatti szem irritáció, ami azonban természetesen nem fertőzés, de igen kellemetlen lehet, akár csak egy fertőző kötőhártya gyulladás.

Utóbbi nagyon erősen fertőz, így aki strandolás után ilyet tapasztal magán, amíg meg nem gyógyul ne menjen ilyen helyre, ugyanis másoknak is tovább adhatja a fertőzést.

A szemölcsöket okozó vírusokat is nagyon könnyen el lehet kapni uszodákban és strandokon. A fertőzöttekről a vízbe került hámsejtek ugyanis másokat is megbetegíthetnek. A bőrön lévő apró sérülések kedveznek a vírusok bejutásának a szervezetbe, sőt a felázott bőr is elősegíti ezt.

A felfázás és a húgyúti fertőzések is megkeseríthetik a strandolók életét, így ha nincs mód arra,  hogy fürdés után a ruhánk rövid idő alatt megszáradjon, inkább cseréljük azt le egy szárazra.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek