EUR: 325,26 Ft
CHF: 294,79 Ft
2019. július 22., hétfő
Magdolna

Belföld

Benézett az őz a szélvédőn! – Ki a felelős?

Óriási csapást jelenthet a közlekedőkre egy vadbaleset akkor is, ha senki nem sérül meg. Már egy róka, vagy egy nyest is százezres károkat okozhat az autóban, a vaddisznóról, vagy szarvasról nem is beszélve. Nem egyértelmű azonban, hogy ilyenkor ki is a felelős. Ebben próbálunk egy kicsit segíteni.

Magyarország közútjainak jelentős részén az autósok számíthatnak nagyvadfajok megjelenésére, így – különösen az esti óráktól hajnalig – fokozott figyelemmel kell vezetni. Az autóvezetők számára hasznos lehet a vadveszélyre figyelmeztető tábla, ám mindez nem azt jelenti, hogy máshol nem ugorhat ki elénk egy nyúl, vagy éppen egy szarvasbika.


A vadászható állatok által okozott kárért való felelősségről a Polgári Törvénykönyv rendelkezik. Ennek értelmében az ilyen károkat az adott területen vadászatra jogosult szervezetnek (általában egyesületi formában működő vadásztársaságnak, ritkábban cégnek, így például állami erdőgazdaságnak) kell megtérítenie.

Igen ám, de amennyiben a károkozás nem vadászterületen történt, a közút pedig nem minősül annak, az a vadászatra jogosult tartozik felelősséggel, amelynek a területéről a vad kijött. Ennek akkor van jelentősége, ha a közút egyben két vadászterület határa is. Ám a vadásztársaság mindenképpen mentesül, ha a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, mint például egy árvíz, amely a vadakat kiszorította az útra.


De mi a helyzet akkor, ha szabályosan közlekedünk egy közúton, nem lépjük át a sebességhatárt és elénk ugrik egy vaddisznó? Ilyenkor minden esetben a vadásztársaság a felelős függetlenül attól, hogy volt-e vadveszélyt jelző tábla?

– Ennél sokkal összetettebb a helyzet – mondta a Lokálnak Dr. Székely István. Az Országos Magyar Vadászkamara jogásza szerint ilyenkor először azt vizsgálják megállapítható-e az autósnál, vagy a vadásztársaságnál a felróhatóság. Ez azt jelenti, hogy ha például a gépkocsi nem volt megfelelő műszaki állapotban, ezért nem tudott időben megállni, vagy a vadásztársaság például annak ellenére sem helyezett ki táblát az útszakaszon, hogy ott rendszeresek a vadbalesetek.

Fotó: Profimedia, Alamy

– Ha megállapítható a felróhatóság, a felek ennek arányában kötelesek megtéríteni a másiknak okozott kárt – mondja Dr. Székely István.  – Ha nincs felróhatóság, azt kell vizsgálni, történt-e valamely fél tevékenysége miatt bekövetkezett rendellenesség. Ilyen lehet, ha az autós nem a látási viszonyoknak megfelelően vezetett, vagy a vadásztársaság rosszul szervezte meg a vadászatot és kihajtotta az útra az állatot. Ha egyik félnél sem állapítható meg ilyen, akkor mindenki a saját kárát viseli – fogalmazott portálunknak a jogász.

Bár ritkán, de előfordulhat, hogy valaki autópályán üt el egy nyulat, vagy éppen egy rókát, melyből a nagy sebesség miatt tragédia, de mindenképpen tetemes anyagi kár keletkezhet. Ilyenkor vajon ki a felelős?

– Autópályán a létesítő köteles kerítés építeni mindkét oldalra, hogy a kóborló állatok ne tévedhessenek a pályára. Ha bizonyítható, hogy az autópálya kezelője hibázott, akkor felelősségre vonható – mondta a Lokálnak Dr. Székely István, aki azt is hozzátette: ha a fel- vagy lehajtóknál megy fel a vad, akkor az új Polgári Törvénykönyv szerint ha az autós bizonyítani tudja, hogy túlszaporított a vad, akkor a vadásztársaság a felelős.

Felmerül persze a kérdés, hogy ha elütünk egy vadat, kötelesek vagyunk-e értesíteni a rendőrséget.

Válaszért az ORFK-hoz fordultunk, válaszuk lényegét igyekszünk összefoglalni.

Amennyiben a baleset emberéletet követelt vagy személyi sérülést okozott, a balesetről a rendőrséget haladéktalanul értesítenie kell, és a lehetőséghez képest gondoskodni kell a nyomok megőrzéséről. A helyszínt ebben az esetben csak az intézkedő rendőr engedélyével szabad elhagyni.

Ha személyi sérülés nem történt, de az ütközés következtében a vadon élő állat elpusztult, akkor a balesettel érintett jármű vezetőjének azt a vadásztársaságot kell értesíteni, amelynek a területén a baleset történt, illetve amelyről a vad oda került.

A balesetért való felelősség kérdését a rendőrség csak akkor vizsgálja, ha az eset kapcsán szabálysértés vagy bűncselekmény gyanúja merül fel. Személyi sérülés, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének gyanúja esetén büntető- vagy szabálysértési eljárás indul. Ellenkező esetben a balesettel összefüggésben eljárás nem indul az ügyben. A helyszíni intézkedés ilyenkor rendőri jelentéssel zárul, függetlenül attól, hogy autópályán vagy más egyéb úton következett be a baleset.

Az Országos Magyar Vadászkamara tájékoztatása szerint 2015. március 1-je és 2016. február 28-a közötti időszakban (azaz a vadászati évben) országos szinten 5248 vadelütést regisztráltak a vadászatra jogosult szervezetek. Ebből mintegy 4028 darab őz volt. Ez a legelterjedtebb vadfajunk, egyben a legnagyobb egyedszámú is: csaknem 360 000 darabra becsülik az állományt. A vad- és gépjármű ütközések számának növekedésének okát nem csak a nagyvadállomány növekedésében kell keresnünk. Sokkal több gépjármű van a magyar utakon és a közlekedés sebessége is jelentősen megnőtt a jobb minőségű utaknak valamint a technikai fejlettségnek köszönhetően.

Címkék

Kapcsolódó Cikkek