EUR: 324,11 Ft
CHF: 292,14 Ft
2019. június 24., hétfő
Iván

Belföld

Elfogadta a civiltörvényt az Országgyűlés

Elfogadta a parlament kedden a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt. Az ellenzéki pártok bírálták az új törvényt, két érintett civil szervezet pedig bejelentette, nem tesznek eleget a jogszabály előírásinak és nem regisztrálnak.

A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 – jobbikos – tartózkodó szavazatot kapott.


A jogszabály alapján a törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok 15 napon belül kötelesek bejelenteni a bíróságon külföldről támogatott szervezetté válásukat, amint az általuk kapott tárgyévi támogatások összege eléri a pénzmosás elleni törvényben meghatározott összeg kétszeresét, azaz 7,2 millió forintot.

A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és a közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak.


Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom egészének egyértelmű legyen, e szervezetek milyen érdekeket képviselnek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek – tették hozzá.

Szakács László, az MSZP frakcióvezető-helyettese elmondta, frakciója nem támogatja a törvényjavaslatot. Indoklásként elmondta, nem támogatnak semmi olyan javaslatot, amely a civil szervezetek szabadságjogait, mozgásterét korlátozza.

A Demokratikus Koalíció (DK) közleményben tudatta, szerinte a magyaroknak Európa kell és nem Oroszország, euró kell és nem rubel, a börtönöket pedig nem civilekkel és ellenzékiekkel kell megtölteni – ahogy Oroszországban – hanem a korrupt politikusokkal és bűnözőkkel.

Európában mindenütt közhelynek számít, hogy az aktív civil szféra ugyanolyan fontos pillére egy demokráciának, mint a szabad és független média – írták.

Az LMP utólagos alkotmánybírósági normakontrollt akar kérni a kedden elfogadott “civiltörvényről”, és ehhez várja a többi ellenzéki képviselő támogató aláírását.

Szél Bernadett, a párt társelnöke a szavazást követően sajtótájékoztatón azt mondta, semmi nem indokolta, hogy a parlament elfogadja a törvényt.

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt – a Korszakváltók Pártja politikusa erkölcstelennek, megbélyegzőnek és feleslegesnek nevezte a törvényt.

A Párbeszéd véleménye szerint előbb egy alapos társadalmi egyeztetést kellett volna lefolytatni a civiltörvényről és a parlamentnek csak ezt követően lett volna szabad szavaznia a jogszabályról.

A Magyar Liberális Párt közleménye szerint a kormány célja nem az átláthatóság megteremtése, hanem a civil szervezetek megbélyegzése és ellehetetlenítése.

A kormánypárti többség orosz mintára olyan törvényt fogadott el kedden a parlamentben, amely szembemegy a magyar és az európai jogrendszerrel is – fűzték hozzá.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a parlamenti szavazásra reagálva azt írta, véleményük szerint nem lett volna szabad elfogadni a törvényt, mert jogsértő.

A jogvédők szerint a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak – közölték.

A Magyar Helsinki Bizottság reagálásában az olvasható, úgy döntött, nem regisztrál külföldről támogatott szervezetként, hanem minden lehetséges jogi fórumon fellép az Alaptörvényt és az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sértő törvénnyel ellen.

Az Amnesty International szerint a törvény azokat a szervezeteket veszi célba, amelyek a jogállamiság, a szegény emberek, beteg gyerekek, menekültek, migránsok és más sérülékeny csoportok jogait védik, és olyan hiánypótló szolgáltatásokat nyújtanak, amelyeket valójában az államnak kellene.

A Civilizáció kampányban együttműködő 184 civil szervezet közös közleménye szerint a törvény felesleges, megbélyegző és káros.

A Fidesz a TASZ és a Helsinki Bizottság álláspontjára reagálva azt közölte az MTI-vel, hogy a szervezetek nyíltan a magyar emberek akarata ellen mennek, amikor azt mondják, hogy nem fogják betartani a törvényt.

A kormánypárt szerint a Soros-hálózat átvilágítása miatt van szükség a külföldi finanszírozású szervezetekről szóló törvényre.

“Soros háborút hirdetett Magyarország ellen, le akarja bontani a kerítést, be akarja hozni a bevándorlókat, ehhez az ügynökszervezeteit akarja felhasználni” – írták.

Kapcsolódó Cikkek

  • Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agrárium és az élelmiszeripar

    Magyarország egyik fő gazdasági potenciálja az agrárium és az élelmiszeripar

    A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külkereskedelme évről évre nagymértékben hozzájárul a nemzetgazdaság pozitív egyenlegéhez, ezért makrogazdasági jelentősége meghatározó – mondta Nagy István agrárminiszter a külgazdasági attasék éves értekezletén, Budapesten az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint.

  • Szijjártó: Észak-Macedónia uniós integrációja európai érdek

    Szijjártó: Észak-Macedónia uniós integrációja európai érdek

    Egész Európa érdeke, hogy Észak-Macedónia és a térség többi országa mihamarabb az Európai Unió tagjává váljon – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Szkopjéban, a Bujar Oszmani észak-macedón miniszterelnök-helyettessel közös sajtótájékoztatóján.

  • A Suzuki már harmadik éve uralja a hazai újautóeladásokat

    A Suzuki már harmadik éve uralja a hazai újautóeladásokat

    A Magyar Suzuki Zrt. immár harmadik éve uralja a hazai újautóeladásokat. A vállalat magabiztos 14,12 százalékos részesedéssel vezeti a hazai autópiacot. 19 292 új Suzuki személyautót regisztráltak tavaly Magyarországon, 27%-kal többet, mint az azt megelőző évben, 58 százalék – 11 127 db – az Esztergomban gyártott közönségkedvenc Vitara volt.

  • Minden eddiginél nagyobb területen irtják a szúnyogokat

    Minden eddiginél nagyobb területen irtják a szúnyogokat

    Minden eddiginél nagyobb területen, 471 településen és nyolc budapesti kerületben, összesen 130 ezer hektáron irtják a szúnyogokat a héten – tájékoztatta a szúnyoggyérítési program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője hétfőn az MTI-t.