EUR: 307,70 Ft
CHF: 265,60 Ft
2017. október 23., hétfő
Gyöngyi

Külföld

Francia választások – Rekordalacsony részvétel

A választásra jogosultak 17,75 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások második fordulójában, ami másfél százalékponttal alacsonyabb az első fordulós rekordalacsony részvételnél – közölte a francia belügyminisztérium.

Öt évvel ezelőtt a második fordulóban 21,41 százalék szavazott délelőtt.

Ha a tendencia a nap folyamán nem változik, rekordméretű lesz a távolmaradás, s a választók alig 45 százaléka járul estig az urnákhoz.

A felmérések szerint az egy hónappal ezelőtt államfővé választott Emmanuel Macron A Köztársaság lendületben (LREM) nevű mozgalmának az első fordulóban elért nagyarányú győzelme után a második forduló egyetlen kérdése, hogy milyen arányú lesz az elnöki többség az alsóházban. Az alacsony részvétel az elnök pártját segíti, amelynek az 577 fős alsóházban 440-470 képviselője, azaz 75-80 százalékos többsége lehet.

Az elmúlt hat hétben negyedik alkalommal választanak a franciák, de a választási kampány a hagyományos pártoknak az elnökválasztást megelőző előválasztásai miatt egy évvel ezelőtt megkezdődött, s a francia választók láthatóan elfáradtak. A távolmaradásban az is szerepet játszhat, hogy a felmérések szerint a franciák az államfő pártjának nagyarányú győzelmét megváltozhatatlan tényként kezelik.

Franciaország tengerentúli területein és megyéiben, illetve a nem Európában tartózkodó, megközelítőleg másfél millió választópolgár számára közép-európai idő szerint már szombat délben megkezdődött a választás. Az anyaországban vasárnap reggel nyolc órakor nyitottak ki a szavazóhelyiségek. Az urnákat a kisebb szavazókörökben este 6 órakor zárják le, a nagyvárosokban este 8 óráig lehet szavazni.

Emmanuel Macron délelőtt szavazott az észak-franciaországi Le Touquet üdülővárosban, a korábbi négy voksolással ellentétben ezúttal egyedül, felesége nélkül jelent meg. A délelőtti órákban a volt államfők, Francois Hollande és Nicolas Sarkozy, valamint a pártok vezetői is mind leadták szavazatukat.

Pártja első fordulós győzelme után Emmanuel Macron arra számíthat, hogy a választók megerősítik az egy hónappal ezelőtti elnökválasztás eredményét, aminek köszönhetően az elnök a nemzetgyűlés támogatásával már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorellenes törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.

Kapcsolódó Cikkek