EUR: 308,19 Ft
CHF: 266,09 Ft
2017. október 24., kedd
Salamon

Egyéb Kecskemét

Ifjú tehetségek lepték el a színpadot

A Színjátszó Maraton négy napja alatt megtekinthető az elmúlt egy év kecskeméti diák- és gyermekszínházi előadásainak java, valamint néhány színházi csemege is.

A megnyitót megtisztelte jelenlétével Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere is, aki kislányával érkezett a Ciróka Bábszínházba, hogy megtekintsék az első nap színdarabjait. A Ciróka harmadik alkalommal ad otthont a Színjátszó Maratonnak. Kiszely Ágnes, a Ciróka Bábszínház igazgatója, az esemény házigazdája köszöntötte a megjelenteket.

A színjátszás segíti a személyiség kialakulását is

– Nagyon fontosnak tartom a diákszínjátszást, mindannyian tudjuk, milyen előnyei vannak ennek a közösségi tevékenységnek. Nagyon nagy érték az, amit Sárosi Gábor végez Kecskeméten. Nekünk, a Ciróka Bábszínháznak nagyon fontos a ti tevékenységetek, a ti munkátok, az, hogy léteztek, és nagyon nagy örömmel adunk helyet a maratonnak – szólt az ifjú színészpalántákhoz az igazgatónő.

Szeberényi Gyula Tamás alpolgármester a lélek mély bugyraiba invitálta a közönséget. – Vannak fiatalok, akik nagyon szeretnek színpadra lépni, nagyon szeretik magukat megmutatni, és vannak olyanok, akik irtóznak ettől. Sőt olyan is van, aki színpadon nagyon szívesen belehelyezkedik valamilyen szerepbe, ám a magánéletben visszahúzódó személyiség és nem akar a társaság középpontja lenni. Valószínűleg a személyiség legmélyebb bugyraiba kell ahhoz lemerülni, hogy magyarázatot találjunk ezekre a jelenségekre. És ha már ott vagyunk a személyiség legmélyebb bugyraiban, akkor próbáljuk megérteni, miért olyan fontos dolog a színjátszás. Egyrészt segíti az oktatási, nevelési folyamatot, másrészt segíti a személyiség kialakulását – emelte ki az alpolgármester.

Orbán Edit, aki nélkül a maratonra nem kerülhetett volna sor (egyrészt mert ő Sárosi Gábor édesanyja, másrészt mert 25 évvel ezelőtt ő alapította a diákszínjátszó műhelyt, 18 éve pedig létrehozta az első maratont) visszatekintett az elmúlt két és fél évtizedre.

– Nagyon régen volt az, amikor láttam – főleg Gáboron és barátain keresztül – a gyerekeken, hogy valami hiányzik az életükből. Aztán ahogy elkezdtünk játszani, rájöttünk, hogy a játék és az alkotás együttes öröme az, ami nagyon hiányzott. Ez volt az, ami boldoggá, vidámmá és elégedett emberekké tette őket – mondta a tanárnő, akinek köszönhetően évről évre minden tanév végén összegyűlnek a diákszínjátszók Kecskeméten, hogy bemutassák egymásnak, a családoknak, a barátoknak, milyen csodákat alkottak az előző maraton óta eltelt egy év alatt.

Kapcsolódó Cikkek