EUR: 324,96 Ft
CHF: 281,79 Ft
2018. június 24., vasárnap
Iván

Belföld

Kvótaeljárás: Az Európai Bizottság mikor akar ártatlan százak halálával foglalkozni?

Brüsszelt bírálta a külgazdasági és külügyminiszter szerdán, amiért nem foglalkozik a terrorfenyegetettséggel, viszont Magyarország és két másik közép-európai ország ellen kötelezettségszegési eljárást indít a kvótaügyben.

Az Európai Bizottság miért nem tárgyal arról, hogy hogyan adjuk vissza a biztonságot az európai embereknek? Miért nem tárgyal arról, hogy mit kell tenni minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségével szemben Európában? – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.


Rövid idő alatt több száz ártatlan ember halt meg terrortámadásokban. A kérdés az, hogy az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament mikor akar ezzel foglalkozni? – folytatta a miniszter.

Az Európai Bizottság miért nem tart ülést arról, hogy hogyan kezeljük minden idők legsúlyosabb terrorfenyegetettségét? Miért nem tárgyal arról, hogy hogyan adjuk vissza a biztonságot az európai embereknek? Miért nem tárgyal arról, hogy mit kell tenni a terrorfenyegetettséggel szemben Európában? – tette fel a kérdést.


A politikus hozzátette: Magyarország, Lengyelország és Csehország “kipécézése” már remekül megy, de ez az európai kettős mércét mutatja.

Ugyanis kettős mércét jelent Szijjártó Péter szerint, hogy Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs és uniós belügyekért felelős görög biztosa, aki bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megindítását, még görög védelmi miniszterként támogatta a görög-török határon a kerítés felépítését – sőt 2013-ban azt mondta, hogy a kerítés megállította az illegális bevándorlást -, most viszont kötelezettségszegési eljárást jelent be Magyarországgal szemben.

“Azt gondoltam, hogy az európai kettős mércének is van határa, de a tegnapi napon bebizonyosodott, hogy nincs” – fogalmazott a külügyminiszter.

Magyarország mindent megtesz azért, hogy garantálja a magyar emberek biztonságát, és, hogy Magyarországon keresztül illegális bevándorló ne jusson el Nyugat-Európába – mondta a tárcavezető.

Szijjártó Péter leszögezte: szimpla zsarolásnak tartják az Európai Bizottság döntését az eljárás megindításáról.

Magyarország a nyomásgyakorlás ellenére kitart amellett, hogy nem enged be illegális bevándorlókat.

Megengedhetetlen, hogy az Európai Bizottság el akarja venni a tagállamoktól a jogot, hogy maguk döntsék el, kiket akarnak beengedni és kikkel akarnak együtt élni, vagy kikkel nem – közölte a miniszter.

Úgy fogalmazott: ragaszkodunk ahhoz, hogy kizárólag a magyar emberek, kizárólag Magyarország dönthessen, ki léphet be az ország területére és “kikkel akarunk együtt élni”.

Szijjártó Péter elmondta: folyamatos az egyeztetés a visegrádi négyek között, amelyek álláspontja “kristálytisztán egybeesik”.

Világossá tettük, nem fogunk engedni a nyomásnak, nem fogunk engedni a zsarolásnak – jelentette ki Szijjártó Péter, hozzátéve: a visegrádi országok kitartanak, és a kötelező kvótát nem fogják bevezetni.

A kedden bejelentett bizottsági eljárásra reagálva a Rafal Bochenek lengyel kormányzóvivő közölte: Beata Szydlo kormánya kezdettől fogva a migrációs válság rossz megoldásának minősítette a menekültek kényszerű átirányítását.

“Minden újabb döntés a migránsok átirányításáról emberek újabb ezreit, sőt millióit arra biztatja, hogy Európa felé elinduljanak, hajókra és csónakokra szálljanak, kockára tegyék életüket” – állapította meg Bochenek.

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kijelentette: kormánya továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy nem vesz részt a migránsok kötelező kvóták szerinti elosztásában. Csehországnak megfelelő érvei vannak, amelyekkel álláspontját a kötelezettségszegési eljárás során meg tudja védeni – tette hozzá a miniszterelnök.

További cikkek:

Kapcsolódó Cikkek

  • Egy hét múlva élesben indul az online számlázás

    Egy hét múlva élesben indul az online számlázás

    Több mint kétmillió számla érkezett az online számla tesztfelületére június 22-ig; a július 1-jén induló rendszer tehermentesíti a vállalkozásokat és növeli az államkassza bevételét is, a számlázó programok adóhivatalhoz történő bekötésével ugyanis évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé az adóhatóság számára – hívta fel a figyelmet a Pénzügyminisztérium (PM) vasárnap.

  • Egyházi kitüntetést kapott Tarlós István

    Egyházi kitüntetést kapott Tarlós István

    Szent Adalbert-díjat kapott a főpolgármester. Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye kitüntetését Erdő Péter bíboros, prímás, érsek adta át Tarlós Istvánnak vasárnap Óbudán, a Szent Péter és Pál-templomban szentmise keretében.