2018. április 21., szombat
Konrád

Belföld

Magyar kutatók eredménye segíteni a világ legnagyobb űrtávcsövének munkáját

A Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Gothard Obszervatórium kutatóinak közreműködésével készített színképadatbázis fogja segíteni a csillagászokat a 2018 végén felbocsátandó James Webb űrtávcső számára kitűzött tudományos célok megvalósításában.

Sokévnyi előkészület után 2018-ban kezdi meg működését az űrcsillagászat történetének legnagyobb tükörátmérőjű teleszkópja, a James Webb űrtávcső – olvasható az mta.hu-n. Az infravörös tartományban érzékelő eszköz, amelyet a Hubble űrteleszkóp utódjaként tartanak számon, számos kutatási területen nyit új lehetőségeket.


A korábbi műszereknél jóval nagyobb érzékenység lehetővé teszi a világegyetem első néhány száz millió évében kialakult csillagok és galaxisok vizsgálatát. Az új űrtávcső különösen alkalmas lesz születő csillagok megfigyelésére, hiszen az infravörös fény képes áthatolni a csillagok bölcsőjeként szolgáló hatalmas gáz- és porfelhőkön. Az eszköz továbbá képes lesz a Naprendszeren kívüli bolygók, az exobolygók megfigyelésére, azok légkörének tanulmányozására is.

Ezeknél a megfigyeléseknél azért van szükség űrben működő távcsőre, mert a Föld légköre az infravörös sugárzás jelentős részét elnyeli. Azért, hogy a James Webb űrtávcső mérései a lehető legpontosabbak legyenek, a Nap és a Föld együttesének úgynevezett L2 Lagrange-pontja környékén állítják pályára.


Ezáltal az űreszköz minimális pályakorrekciók mellett folyamatosan a Nap körül fog keringeni nagyjából a Földdel párhuzamos pályán, miközben egy hőpajzs gondoskodik arról, hogy a méréseit ne zavarja a Nap által kibocsátott infravörös sugárzás.

Az ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium munkatársai, Mészáros Szabolcs, aki jelenleg az MTA Prémium posztdoktori kutatói programjának ösztöndíjasa, és Kovács József, a Space Telescope Science Institute (STScI) Ralph Bohlin által vezetett kutatócsoportjával együttműködve olyan színképadatbázist állítottak össze, amely nélkülözhetetlen segítséget fog jelenteni az űrtávcsövet használó csillagászoknak.

A magyar kutatók a Nap jól ismert adatain alapuló modellekből számolták ki az adatbázist alkotó színképeket. A szakemberek a megfigyelt csillagok valódi színképét és az adatbázisban található számított értékeket összevetve következtethetnek arra, hogy milyen fizikai és kémiai viszonyok uralkodnak adott csillagon.

Ezáltal pedig megbecsülhető a csillag effektív hőmérséklete, a felszínén mérhető gravitációs gyorsulás értéke és a Napéhoz viszonyított kémiai összetétele.

Kapcsolódó Cikkek

  • Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát a magyar kutató

    Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát a magyar kutató

    Továbbra is tünetmentes az a magyar kutató, aki múlt pénteken egy állatkísérlet során Ebola vírussal szennyezett tűvel szúrta meg magát, de a karantént még nem oldják fel, mert a lappangási idő 21 nap – hangzott el az M1 aktuális csatorna déli Híradójában szombaton.

  • Egy új passzus szerint örök érvényű felajánlást tehetnek az adófizetők az egyházaknak

    Egy új passzus szerint örök érvényű felajánlást tehetnek az adófizetők az egyházaknak

    Egy rövid számsor egyszeri megadásával akár nyugdíjas korukig minden évben pénzhez juttathatják valamelyik egyházat a magyar adófizetők. Erre a személyi jövedelemadó új szabálya ad módot: eszerint az adóhivatal addig folyósítja az érintett adójának egy százalékát a kiválasztott egyháznak, amíg az állampolgár meg nem változtatja a címzettet – írja a Magyar Idők szombati száma.