EUR: 332,10 Ft
CHF: 304,06 Ft
2019. szeptember 17., kedd
Zsófia

Belföld

Magyar tudós: A világegyetem erős gravitációs laboratóriumunkká vált

“Elkezdtünk rendszeresen információt gyűjteni a világegyetemről, amely immár erős gravitációs laboratóriumunkká vált” – mondta az MTI-nek Márka Szabolcs fizikus azzal kapcsolatban, hogy újabb két fekete lyuk összeolvadását figyelték meg a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) detektoraival.

Ez a harmadik alkalom, hogy a kozmikus esemény révén az Egyesült Államokban működő szerkezet észlelte az Albert Einstein által több mint száz éve megjósolt gravitációs hullámokat. Az első két alkalommal is fekete lyukak ütközését megfigyelve sikerült.


A LIGO-együttműködésben részt vevő és a New York-i Columbia Egyetemen kutató Márka Szabolcs, Márka Zsuzsa és Bartos Imre az MTI-nek hangsúlyozta: a csütörtökön ismertetett felfedezést kiemelkedő jelentőségűnek tartják, mert “kezd kozmikus szimfóniává összeállni a fekete lyukak ütközésének rendszeres rögzítése, és egyre közelebb kerülünk ahhoz, hogy megértsük a fekete lyukak ütközésének eredetét, és ezzel felhasználjuk őket az univerzum tanulmányozására”.

“Az elkövetkező években megtanuljuk majd, hogy hol élnek, hogyan születnek, növekednek és halnak meg a fekete lyukak” – fogalmazott Márka Szabolcs.


Bartos Imre asztrofizikus kifejtette: egyedül a Tejútrendszerben – a mi galaxisunkban – feltételezhetően több mint százmillió fekete lyuk van, és emberöltőnként egy-egy újabb is születik. Kutatásukkal pedig pontosan meghatározható, hogy mikor és hogyan alakult ki a világegyetem.

Hozzátette, a Tejútrendszer százezer fényév nagyságú, és a két fekete lyuk 2017 januárjában észlelt ütközése, amelyet most ismertettek, mintegy hárommilliárd fényévre történt, tehát sokkal nagyobb térben, mint a Tejútrendszer. Ilyen ütközés nagyon ritkán történik, és az észlelése is nagyon ritka – emelte ki. Hangsúlyozta: mindezt nem is lehetett volna érzékelni a LIGO nélkül, bemérni pedig végképp nem.

Márka Szabolcs hozzáfűzte, hogy még a LIGO is csupán a világegyetem egy kicsi részét képes megfigyelni.

A fekete lyukak – valójában gömb alakú objektumok – a természet különleges produktumai, amelyek akkor keletkeznek, ha a csillagok összeroppannak a saját gravitációs erejük súlya alatt – magyarázta Bartos Imre. Ha valamilyen anyag nagyon sűrűvé válik, akkor a gravitációs ereje annyira megnövekedhet, hogy megakadályozza, hogy bármi – akár a fény is – távozzon belőle. A fekete lyuk csak “beszippant”, de el nem enged. “Két fekete lyuk pedig akkor ütközhet össze, ha egymás közelében születnek vagy véletlenül túl közel kerülnek egymáshoz” – tette hozzá.

Márka Zsuzsa asztrofizikus szerint a mostani felfedezés egyik nagy érdekessége a fekete lyuk megmért tömege és nagy forgási sebessége. “Az eddig más módszerekkel azonosított fekete lyukak tulajdonságai egészen mások. Az általunk most felfedezett fekete lyukak tömege a Nap tömegének húsz-ötvenszerese, kiterjedésük pedig nagyjából Szabolcs-Szatmár-Bereg megye méretű” – mondta.

Az MTI kérdésére, hogy mire jó a fekete lyukak tanulmányozása, a tudósok eltérő választ fogalmaztak meg.

Márka Szabolcs fizikus szerint nagyon fontos tudni, hogy hogyan is működik a világ, amelyben élünk. Hozzátette, ezeknek a kutatásoknak nem csak az a hasznuk, hogy hozzásegítenek az univerzum megértéséhez. A kutatások során a napi gyakorlati életben hasznosítható eredmények is születnek. “Gondoljunk csak a tudomány ‘melléktermékeire’, a CT-től az MRI-ig, amelyek minden nap életet mentenek” – hangsúlyozta.

Bartos Imre szerint ma a fizika egyik nagy kérdése az, hogy a gravitáció mint erő hogyan illeszthető össze más erőkkel: a nukleáris erőkkel és az elektromágneses erővel. Ezt ma nem lehet mérni, mivel a környezetünkben nincs olyan természeti jelenség, amelyben ezek az erők együttesen lépnek fel. “A fekete lyukak viszont olyan helyek, amelyekben kis térben van nagy gravitációs erő. Ilyen a földi viszonyok közepette nem mérhető” – mondta. “A fekete lyukak eszközök arra, hogy megismerjük, megértsük az univerzum mozgásait, jelenségeit.”

Márka Zsuzsa azt mondta, tapasztalatai szerint a misztikusnak tűnő létezésükön túl az is felkelti az érdeklődést a fekete lyukak iránt, hogy most már tudományosan, kísérletileg is tanulmányozhatók. “Bízom abban, hogy a LIGO eredményei inspirálók, és igen sok fiatalt indítnak majd el Magyarországon is a tudományok útján” – fűzte hozzá.

Kapcsolódó Cikkek

  • Kicsi a bors, de erős! Mini kocsi, óriási élmény

    Kicsi a bors, de erős! Mini kocsi, óriási élmény

    Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a meglepkék kínálatában ez az egyik legőrültebb extrém szabadidős tevékenység. Első ránézésre leginkább a 30-as, 40-es évek versenyautóinak kicsinyített másaira hajaznak ezek a Mini Hot Rodok, ám van az a mondás, hogy “kicsi a bors, de erős”.

  • Magyarország első okosvárosa lesz a Ligetben

    Magyarország első okosvárosa lesz a Ligetben

    Magyarország egyik első okosvárosrésze jön létre 2023-ra a Liget Budapest Projekt révén. A Smart Liget koncepciója az Európában is egyedülálló megoldásokkal a városrészt a főváros egyik legkörnyezetbarátabb, zéró károsanyag-kibocsátással működő helyévé teszi.

  • Újra beégett Karácsony

    Újra beégett Karácsony

    Tarlós István főpolgármestert akarta lejáratni legújabb videójában Karácsony Gergely, de visszanyalt a fagyi, ugyanis az ellenzéki jelölt kisfilmjében rosszul írták le azt, hogy Budapest.

  • Sérült gyerekek az állatkertben

    Sérült gyerekek az állatkertben

    A kormány fontosnak tartja, hogy a fogyatékkal élők is ugyanolyan részesei legyenek a társadalomnak, mint ép társaik – jelentette ki Nyitrai Zsolt, a kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott a 28.