EUR: 325,31 Ft
CHF: 295,59 Ft
2019. július 22., hétfő
Magdolna

Egyéb Pécs

Okos ökosság

Gyűrűfűre még a kukásautó sem jár, a szemetet a szomszéd faluba, Dinnyeberkibe viszik át. Persze csak azt a részét, amelyet nem hasznosítanak újra. Ez a település ugyanis arról híres, hogy mindent felhasználnak, amit a természettől kapnak.

Bár Pécstől csupán 30 kilométerre fekszik Gyűrűfű, a faluba vezető út utolsó négy kilométere igazi kalandtúrával is felér.


Innen nem elmenekülnek az emberek, hanem beköltöznek Fotó: Németh Kriszta

A falu valamikor ugyan kétszáz lelkes volt, de a múlt században elnéptelenedett: az utolsó lakó 1970. november 25-én hagyta el otthonát. Pedig egykoron még haranglábbal egybeépített iskola is működött itt. Aztán lakók nélkül lassan a házak is „eltűntek” a föld színéről. Gyűrűfű húsz évig aludta így „Csipkerózsika-álmát”, majd két fiatal gondolt egyet, és megálmodta az ökofalut.

– Azt szerettük volna, hogy a falu ne hasonlítson a jól megszokott, egyutcás településekhez, ezért nem egymás mellett vannak a házak, hanem egy nagy telken, ahol mindenkinek lehet egy kis farmja, tere gazdálkodni – mondja Fridrich István, aki az új Gyűrűfű egyik megálmodója volt.


Az elmúlt években költözött ide közgazdász, informatikus, de még nyelvtanár is, aki korábban légiutas-kísérő is volt.

A közösségi házban van zongora, pingpongasztal, csocsó és biliárdterem is

A tervezésénél az egyik leghangsúlyosabb szempont az volt, hogy az építkezésnél helyi anyagokat vegyenek igénybe. A legtöbb ház kőből, fából, vályogból épült. A másik ilyen helyi jellegzetesség, hogy sem vízvezeték, sem csatornahálózat nem köti össze a házakat. A víz fúrt kutakból kerül az otthonokba, majd az elhasznált vizet egy úgynevezett gyökérzónás szennyvíztisztítóba engedik. Itt a növények végzik el a víz tisztítását, majd utána ezzel öntöznek. Az energiát napelemekkel állítják elő. Helyben termesztenek zöldséget, gyümölcsöt, és állatokat is tartanak.

A házakat a környéken megtalálható anyagokból építették fel.

– Az elképzelés az volt, hogy egy olyan települést hozzunk létre, amely hosszú távon fenntartható. Aki ideköltözik, annak legalább öt-tíz éves tervvel kell rendelkeznie, hogy mihez kezd majd. Ebbe az életvitelbe nem lehet fejest ugrani, de szerintünk mindenki képes lehet arra, hogy itt éljen – teszi hozzá István.

Eleinte a betelepülőknek kellett saját házukat felépíteniük. Ez volt az első feladat, amit teljesíteniük kellett. Most már a tizedik família fogadására készülnek.

– Én két éve költöztem ide. Hatalmas váltás volt az életemben. Egykoron stewardessként dolgoztam Budapesten, ma itt, helyben több lábon állunk a párommal és a legkisebb fiammal – mondja Hevér Éva, aki végzettségét tekintve külföldön is jól megélt volna, hiszen nyelvtanári diplomája van.

Nem Éva az egyetlen, aki a természet felé fordult. Matisz Ilona közgazdász Hollandiából jött vissza. Azt mondja, azért tértek vissza Magyarországra, mert a gyerekei bár megértették, amikor magyarul beszélt hozzájuk, nem válaszoltak neki. Gyűrűfű megtetszett nekik.

– Most már mindketten remekül beszélik a magyart, Szentlőrincre járnak iskolába. Én pedig intézem a falu dolgait és kézműves,foglalkozásokat tartok. Nem, nem vagyok már közgazdász – meséli mosolyogva Ilona.

– Innen a munkahelyre bejárni nagyon nehéz, így mindenkinek olyan megélhetési módot kell találnia, amiből itt, helyben is fenn tudja tartani magát. Nekünk van egy vendégházunk, nyolc lovunk, és erdei iskolát üzemeltetünk –mondja Hevér Ilona, akinek a párja internetet szolgáltat a faluban.

Kapcsolódó Cikkek