EUR: 322,20 Ft
CHF: 283,51 Ft
2019. április 25., csütörtök
Márk

Belföld

Segítség! Autista gyermeket nevelek

Az autizmus szó hallatán a legtöbb ember megriad, és homályos ismeretek kezdenek cikázni a fejekben. Sokakban, ha találkoznak egy ilyen gyermekkel egyszerre kavarog a félelem, a sajnálkozás és a remény érzése, hogy egyszer erre is megtalálják az ellenszert. Sokszor pedig tudomást sem veszünk a jelenségről, csak fohászkodunk, hogy a mi családunkba soha ne szülessen autista gyermek. De mi van, ha mégis megtörténik? Mit tehet a szülő, hogy könnyebb legyen mind a gyermeknek, mind a felnőtteknek? Erről is kérdeztük Brokés Juditot, az AutiSpektrum Egyesület elnökét, aki saját tapasztalatait osztja meg más szülőkkel.

A Veszprémben élő háromgyermekes anyuka fiánál 2011-ben diagnosztizáltak Asperger szindrómát. Judit minden lehetőséget megragadott, hogy a megfelelő szakemberek vagy csoportok segítségét kérje. Mivel nem járt túl nagy sikerrel, úgy döntött, megalapít egy szülőcsoportot, ahol a hasonló helyzetben levő, autista gyermekeket nevelő szülők segíthetik egymást. Ez a csoport mára már egy megyei szintű, komplex segítséget nyújtó egyesületté nőtte ki magát.


Judit fiának esetében jó pár évnek el kellett telnie, mire sikerült kideríteni, hogy mi is a problémák pontos oka az addigra már felsős korúvá cseperedett fiúnak. Az ő sorsuk is megmutatja, a “felismerés időszaka” akár évekre is elhúzódhat. Ráadásul az autizmus “láthatósága” nagyban függ a spektrumon elfoglalt helyétől, vagyis attól, hogy bizonyos tünetek mikor, milyen szinten és hogy jelentkeznek. A tüneteket befolyásolja a nyelvi és értelmi szint, a kor, a személyiség, és az érintettet körülvevő környezet is.

A megfelelő diagnosztizálás pont azért tolódhat ki, mert a gyerek kifejezetten jó képességű, aki igyekszik kompenzálni hiányosságait. Bár vannak beilleszkedési, vagy enyhébb viselkedésproblémái, mégis évek, akár évtizedek telhetnek el úgy, hogy ezzel-azzal magyarázzák a tüneteket, így a valódi okra sokáig nem derül fény – sorolja a lehetséges problémákat Judit.  Ezáltal a gyereket megfosztják azoktól a fejlesztési lehetőségektől, amik megkönnyítenék az életét, ráadásul megnőhet a veszélye annak, hogy kamasz, vagy húszas éveire társuló pszichiátriai zavarok jelentkezzen nála.


Meg kell érteni, hogy sokkal többről van szó, mint egy szakvélemény megszerzéséről. A gyermek diagnózisával párhuzamosan a szülőben komoly lelki megrázkódtatás megy végbe. Megérteni, felfogni, és feldolgozni azt, hogy a gyermeke más, hogy a nevelése hatványozottan több figyelmet és felelősséget igényel, ezekkel segítség nélkül nagyon nehéz megbirkózni. Ezért választhatják a bentlakásos intézetet súlyosan érintett autista, vagy halmozottan sérült gyermek számára. Az otthon nevelésüket nehezítheti az is, hogy megfelelő iskolát találjanak nekik, ami vidéken még nehezebb feladat, mivel nagy valószínűséggel rengeteg napi ingázással járna a gyerek szállítása. Ilyen körülmények mellett a munkába járás gyakran kivitelezhetetlenné válik a szülőknek.

Egy újabb megoldandó feladat, amikor a családban tipikusan (átlagosan) fejlődő gyermek is van, hiszen hangsúlyozottan figyelni kell az egyensúlyra, hogy mindegyik gyerekre jusson megfelelő idő és energia.

– Fontos, hogy a kezdetektől magyarázatot kapjon az egészséges gyerek, hogy testvére miért kap más jellegű figyelmet, miért jutalmaznak nála olyan tevékenységeket is, amikért ő nem kap elismerést. Kell, hogy értse, autizmussal élő testvére miért olyan, amilyen. Vannak tesótréningek, létezik tesó-tábor, és már néhány könyv is foglalkozik ezzel a témával, amik segítséget és kapaszkodót nyújthatnak a szülők számára. Fogyatékkal élő gyermek testvérének lenni nem könnyű, ennek feldolgozásában őket is segíteni kell. Ugyanakkor a többség úgy tartja, hogy ezek a gyerekek általában empatikusabbak, nyitottabbak és elfogadóbbak lesznek felnőttként. A kapcsolat mélyítése érdekében lehet egy előre meghatározott időpont minden héten, amikor a szülővel közös ’kettesben-program’ van, amire a gyerek számíthat, amire várhat. Hiszen mint minden problémánál, így az autista gyermek esetében is, gyógyító ereje lehet a nyugodt, kiegyensúlyozott családi légkörnek. Figyelni kell még a fizikai környezetet kialakítására is. Fontos szempont, hogy azokat a tárgyakat vagy külső ingereket, amik zavarhatják a gyereket, mellőzzük az otthonból. Illetve ne állítsunk elé olyan elvárásokat, amikről már eleve tudható, hogy nem képes megfelelni, hiszen folyamatos kudarcként élné meg mindennapjait – osztja meg tapasztalatait az AutiSpektrum Egyesület elnöke.

Tehát egy autizmussal élő gyermek ellátása valóban összetett feladat. Sajnos azonban hazánkban még nem általános felfogás, hogy a szülők merjenek és akarjanak is segítséget kérni saját lelkük ápolására. A diagnosztizáló helyeken általában ráírják a papírra, hogy a szülő megsegítése is javasolt, de erre jelenleg kevés helyen van lehetőség.  Pedig a “nem vagyok egyedül”-érzés, a szintén sérült gyermeket nevelőktől kapott ötletek, megoldási stratégiák sokat segíthetnek. Fontos, hogy a szülők is képezzék magukat, megbízható forrásból szerezzenek információkat, amiknek a segítségével képesek felvenni az ’autizmus-szemüveget’, megérthetik a saját gyermeküket, megkönnyítve ezzel mindkettőjük életét – mondta el Judit.

 

Mi is az az autizmus?

Az autizmus egy olyan állapot, ami eltérő fejlődéshez vezet, mivel az autista emberek agya másképp dolgozza fel a külvilágból érkező ingereket, mint a miénk. Az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik túlságosan kifinomultak vagy pedig az ellenkezőleg, kevésbé érzékenyek. Ők láthatóan másképp viselkednek mint mi, emiatt fokozott figyelmet igényelnek, hiszen a jelenlegi tudomány állása szerint nem gyógyítható, csak fejleszthető állapotuk, aminek kialakulásáért a szakértők szerint, a genetika és a környezeti hatások együttes kombinációja okolható – olvasható az Autisták Országos Szövetségének honlapján.

Kapcsolódó Cikkek